Kunszentmárton - látnivalók
Kunszentmárton területén található turisztikai nevezetességek bemutatása. Kirándulási ötletek arra vonatkozólag, hogy miket érdemes megnézni, ha a település látnivalóit szeretnénk felfedezni.
Találatok (12)
1956-os dombormű
Kunszentmárton
A Helytörténeti Múzeum, az egykori börtön, falán Máté István csongrádi szobrászművész bronz domborműve látható.
A művészi alkotás szimbolikája: egy fiatal emberekből álló tömeg megindulása egy rem
1956-os forradalmi tanács emléktáblája
Kunszentmárton
2006. október 23-án avatták fel az emléktáblát, mely arról emlékezik, hogy 1956-ban ebben az épületben (Városháza) alakult meg és működött a Forradalmi Munkástanács.
A szép márvány tábla közepén a
56-os kopjafa
Kunszentmárton
A rendszerváltás követően, 1991 őszén állítottak kopjafát az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai emlékére Kunszentmártonban. Az avatóbeszédet Grezsa Ferenc irodalomtörténész és országgyűlési
Alsó-temetői kápolna
Kunszentmárton
Az Alsó-temetői kápolna építésének gondolata először 1867-ben a parókián, később 1868-ban Dósa György városi tanácsnok házánál merült fel. A Kápolna, Kálvária és Stáció Egylet alapítására 1869-ben ker
Bartók Béla terem (volt zsinagóga)
Kunszentmárton
A Deák Ferenc utcában ma is álló, felújított zsinagógát 1912-ben Doborszky József tervezte. Szecessziós stílusú, a díszítésnél színes kék-sárga kerámiát, magyaros virág- és indadíszes ornamentikát alk
Felső-temetői kápolna
Kunszentmárton
A település Felső-temetőjében egy kápolna megvalósítását tervezték 1869-től kezdve, ezért kápolnatársulatot hoztak létre a lelkes kezdeményezők. Az épület terveit Sulyák János kunszentmártoni építőmes
Helytörténeti Múzeum
Kunszentmárton
A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum az egykori kétszintes börtönépületben és a 19. század első évtizedeiben hozzá toldott Kerületiház utcára nyíló épületrészben valamint a 2014-ben átadott, pályáza
Hősök emlékműve
Kunszentmárton
A kunszentmártoni Hősök emlékszobrát József főherceg leleplezte le 1929. november 17-én.
Az első világháború 1914–1918 között nagy véráldozatokat követelt Európától, így az Osztrák–Magyar Monarchia
Körös-parti sétány
Kunszentmárton
1890-ben a szentesi székhelyű Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő- és Belvízszabályozó Társulat a körösi átmetszések kiépítése érdekében a Földművelődési Minisztériumhoz fordult a Körös fokozatosan emelked
