templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók
Találatok (3094)
Vérrel Verejtékező Krisztus-kápolna
Mecseknádasd
A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében.
A török után a németek betelepítése
Vértesszentkereszti apátság
Oroszlány
Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend
Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor
Veszprém
Megtekintésre ajánljuk a Séd-völgyében, az Állatkert közelében található, 1936-ban feltárt, Veszprém-völgyi apácák monostorának romjaként is emlegetett maradványokat.
A legenda szerint ezen a helye
Villány Virágosi Templom
Villány
Villánytól keletre fekszik az egykoron önálló község Virágos, amelyet 1950-ben Villányhoz csatoltak. Virágos egyházilag az 1739-ben alapított Német Márok plébánia leányegyháza volt. 1748-ban már 21 né
Vizsolyi Református templom
Vizsoly
A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik. Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy töb
Vodica kápolna
Csávoly
Vodica nevének hallatán mindenki előtt a Bajától néhány kilométerre délre fekvő kegyhely képe jelenik meg. Kevesen tudják, hogy több Vodica létezik Észak-Bácskában, így Bajától keletre, Csávoly határá
Vodica-kápolna és szentkút
Katymár
Katymár települése a magyar-szerb határ mentén fekszik. A községtől kb. negyedórányi járásra, a Kövesmajor felé vezető földút mentén található egy kápolna és egy szentkút.
E kegykápolna a Vodica (v
Vörös kápolna
Balatonboglár
1857-ben az evangélikus felekezetű rendesi Bárány Pál építtette, ő egyben a délipart evangélikus hitközségének gondnoka is volt. Mivel 1849-ben felesége és két gyermeke is elhunyt, őket sírbolt megépí
Zámorhegyi remeteség
Pusztazámor
A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. században épült zámorhegyi remeteség. Az épületet a török uralom után a községet újratelepítő Mentler Mihály nagyszombati főbíró
