templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók

Urunk mennybemenetele templom
Mándok
A római katolikus templom 1821-ben épült, addig a híveknek csak a kastélyban volt kápolnájuk. Az épület egyhajós, homlokzati tornyos, késő barokk épület, klasszicista előcsarnokkal. A háromszögű o
Urunk mennybemenetele-templom
Újkér
A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett, többnyire Újkér filiájaként működött. 1661-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc elfoglalta és visszaadta a templomot a katolikusoknak. Ezt követőe
Urunk Színeváltozása templom
Ruzsa
1949-ben Csorva néven önálló község lesz, 1957-ben veszi fel a Ruzsa nevet. Önálló egyházközséggé 1944-ben alakul. 1946-56-ig az ásotthalmi plébániáról külkáplán látja el. Ekkor lelkészség lesz. Az új
Üveghuta harangláb
Bátaapáti
Apátihoz tartozó külterület, mely az Apáti patak forrásvidéke irányába, az Apáti erdő és a Véméndi erdő találkozásánál, egy keskeny völgyben kialakult, egy utcás település volt. Az Apponyiak hamar
Varjaskéri templomrom
Somogyszentpál
Varjaskér település nevét hiába keressük ma a térképeken, önálló településként már nem találhatjuk meg, 1929 óta Tótszentpállal együtt alkotják a Somogyszentpál nevű falut. Sőt, a török kor után az eg
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem
Zalaegerszeg
Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini. A Zalaegerszeg egyik jelk
Vashegyi Szűz Mária neve kápolna
Vonyarcvashegy
A közismert nevén Vashegyi kápolna 1883-ban épült, egy korábbi, feltehetően barokk kápolna felhasználásával. Homlokzat előtti tornya, a nyolcszög három oldalával záruló szentélye van. Belső berendezés
Verestemplom
Debrecen
Közép-Európa egyik legkülönlegesebb református temploma. A Kossuth utca a magyar reformáció tételes tanait megalkotó debreceni püspökről, Méliusz Juhász Péterről elnevezett térré szélesedik. A tér
Vérrel Verejtékező Krisztus-kápolna
Mecseknádasd
A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében. A török után a németek betelepítése