Vodica nevének hallatán mindenki előtt a Bajától néhány kilométerre délre fekvő kegyhely képe jelenik meg. Kevesen tudják, hogy több Vodica létezik Észak-Bácskában, így Bajától keletre, Csávoly határában is van egy.
Iványi István 1907-ben megjelent Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára című művének V. kötetében ez olvasható a névről:
Szentnek tartott kis források szerb elnevezése, melyek iránt különösen a szerb nép vallásos tisztelettel viselkedik, bizonyos alkalommal búcsújárásban is fölkeres és bajaiban gyógyítást vár vizétől. Ilyen Vodica, melyet a magyarok Szentkútnak, a németek Bründelnek neveznek több van vármegyénkben.
Iványi összesen tizet említ, közülük az egyik Bründel Kapelle a csávoli szőlőkben.
Ez a Vodica a bajai Gólyasortól induló jánoshalmi (régi vármegyei) földút mentén, a Csávoly külterületének számító Józsefháza-pusztától északra mintegy 500 méterre, a Kápolna-dűlőben, régi szőlők mellett fekszik.
A csodatévő erejűnek hitt kútról először egy 1731-es határjárás tesz említést, majd Pesty Frigyes 1864-es Helynévtárában Csávoly leírásánál olvashatjuk a következőket: Bründl egy szőlősarok elnevezése miután közeliben egy kiskút létezik, mellyet néhány babonás nép szent kútnak és csoda tevőnek körösztölt, s oda egy keresztet is állítatott, s bár a papi hatóság által mint olyannak elösmerve nincsen, mind a mellett mai napig néhányan oda vándorolnak imádságot teljesítendők.
A csávolyiak emlékezete négy olyan legendát őrzött meg, amelyek szerint a Bozja ledja (Isten háta, Isten fekvése) szél által összehordott futóhomokos dombjából előbuggyanó víz csodatévő erővel bír.
A jelenések Csávoly fő nemzetiségének tagjaival történtek (magyarok, bunyevácok, németek), s közös vonás a történetekben Szűz Mária megjelenése és egy kivételével forrás keletkezése.
Az egyik szerint egy néma magyar fiú családja eltűnt lovait keresve megszomjazott, majd valaki elvezette egy helyre, ahol jóízű forrás fakadt. Miután ivott a vizéből, tudott beszélni. A gyerek azt állította, hogy vezetője Szűz Mária volt.
Egy másik történet egy, a Bozja ledja részen lakó bunyevác család bénán született lányával kapcsolatos, akinek tizennegyedik születésnapján udvari játszadozás közben hófehér ruhában megjelent Szűz Mária. Magához hívta a lányt, aki mankóját eldobva szaladt hozzá. Egy csokor virágot és egy piros almát adott neki. A kislány ettől kezdve járni tudott. Ahol Szűz Mária állt, ott forrás tört elő.
Egy német nemzetiségű helybéli Mária napján, ünnepnapon dolgozott a szőlőjében. Megjelent Szűz Mária és nevén szólítva kérdezte: Tudod-e milyen napot jelez ma a naptár? Ettől kezdve a később magas kort megélt helybéli vasárnap és ünnepnapokon sosem dolgozott.
A csávolyi szőlőkben lakó magyar juhász és bunyevác asszony házasságából született iker fiúk eltűntek egy zivatar alatt a Bozja ledja részen.
A keresésükre indult szülők egy villám sújtotta fa tövében forrást találtak, amelynek víztükrében fiaikat és Szűz Máriát látták meg, aki így szólt hozzájuk: Ne várjátok vissza ikreiteket, mert azok az én vőfélyeim, angyalok lettek. Ennek emlékére a szülők a falu északi részén keresztet állítottak..
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Iványi István 1907-ben megjelent Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára című művének V. kötetében ez olvasható a névről:
Szentnek tartott kis források szerb elnevezése, melyek iránt különösen a szerb nép vallásos tisztelettel viselkedik, bizonyos alkalommal búcsújárásban is fölkeres és bajaiban gyógyítást vár vizétől. Ilyen Vodica, melyet a magyarok Szentkútnak, a németek Bründelnek neveznek több van vármegyénkben.
Iványi összesen tizet említ, közülük az egyik Bründel Kapelle a csávoli szőlőkben.
Ez a Vodica a bajai Gólyasortól induló jánoshalmi (régi vármegyei) földút mentén, a Csávoly külterületének számító Józsefháza-pusztától északra mintegy 500 méterre, a Kápolna-dűlőben, régi szőlők mellett fekszik.
A csodatévő erejűnek hitt kútról először egy 1731-es határjárás tesz említést, majd Pesty Frigyes 1864-es Helynévtárában Csávoly leírásánál olvashatjuk a következőket: Bründl egy szőlősarok elnevezése miután közeliben egy kiskút létezik, mellyet néhány babonás nép szent kútnak és csoda tevőnek körösztölt, s oda egy keresztet is állítatott, s bár a papi hatóság által mint olyannak elösmerve nincsen, mind a mellett mai napig néhányan oda vándorolnak imádságot teljesítendők.
A csávolyiak emlékezete négy olyan legendát őrzött meg, amelyek szerint a Bozja ledja (Isten háta, Isten fekvése) szél által összehordott futóhomokos dombjából előbuggyanó víz csodatévő erővel bír.
A jelenések Csávoly fő nemzetiségének tagjaival történtek (magyarok, bunyevácok, németek), s közös vonás a történetekben Szűz Mária megjelenése és egy kivételével forrás keletkezése.
Az egyik szerint egy néma magyar fiú családja eltűnt lovait keresve megszomjazott, majd valaki elvezette egy helyre, ahol jóízű forrás fakadt. Miután ivott a vizéből, tudott beszélni. A gyerek azt állította, hogy vezetője Szűz Mária volt.
Egy másik történet egy, a Bozja ledja részen lakó bunyevác család bénán született lányával kapcsolatos, akinek tizennegyedik születésnapján udvari játszadozás közben hófehér ruhában megjelent Szűz Mária. Magához hívta a lányt, aki mankóját eldobva szaladt hozzá. Egy csokor virágot és egy piros almát adott neki. A kislány ettől kezdve járni tudott. Ahol Szűz Mária állt, ott forrás tört elő.
Egy német nemzetiségű helybéli Mária napján, ünnepnapon dolgozott a szőlőjében. Megjelent Szűz Mária és nevén szólítva kérdezte: Tudod-e milyen napot jelez ma a naptár? Ettől kezdve a később magas kort megélt helybéli vasárnap és ünnepnapokon sosem dolgozott.
A csávolyi szőlőkben lakó magyar juhász és bunyevác asszony házasságából született iker fiúk eltűntek egy zivatar alatt a Bozja ledja részen.
A keresésükre indult szülők egy villám sújtotta fa tövében forrást találtak, amelynek víztükrében fiaikat és Szűz Máriát látták meg, aki így szólt hozzájuk: Ne várjátok vissza ikreiteket, mert azok az én vőfélyeim, angyalok lettek. Ennek emlékére a szülők a falu északi részén keresztet állítottak..