1857-ben az evangélikus felekezetű rendesi Bárány Pál építtette, ő egyben a délipart evangélikus hitközségének gondnoka is volt. Mivel 1849-ben felesége és két gyermeke is elhunyt, őket sírbolt megépítését követően áthelyezték, és itt találtak örök nyugalomra. 1864-ben magát Bárány Pált itt temették el, és az utolsó családtag, Bárány Dénes is e sírboltban nyugszik.
1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon, átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A sírboltba 1906-ban került gyulai Gaal Ernő, Gaal Gaston testvérbátyja, majd 1932. őszén gyulai Gaal Gastont is itt temették el.
Az 1970-es években – akkor meglehetősen viharos politikai körülmények között – Galántai György festőművész műteremként kezdte használni az épületet. A magyar neoavantgarde törekvések bemutatóhelyeként lett ismert az épület és a hozzákapcsolódó temetődomb.
A XX. század végén Kampis Miklós tervei alapján újították fel. A homlokzati színezésről elnevezett „Kék’’ és „Vörös’’ kápolna ma is képzőművészeti kiállítóhelyként működik.
A Vörös kápolna nyitva tartása:
Június 15-től augusztus 30-ig, naponta: 14-20 óráig.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon, átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A sírboltba 1906-ban került gyulai Gaal Ernő, Gaal Gaston testvérbátyja, majd 1932. őszén gyulai Gaal Gastont is itt temették el.
Az 1970-es években – akkor meglehetősen viharos politikai körülmények között – Galántai György festőművész műteremként kezdte használni az épületet. A magyar neoavantgarde törekvések bemutatóhelyeként lett ismert az épület és a hozzákapcsolódó temetődomb.
A XX. század végén Kampis Miklós tervei alapján újították fel. A homlokzati színezésről elnevezett „Kék’’ és „Vörös’’ kápolna ma is képzőművészeti kiállítóhelyként működik.
A Vörös kápolna nyitva tartása:
Június 15-től augusztus 30-ig, naponta: 14-20 óráig.