Villánytól keletre fekszik az egykoron önálló község Virágos, amelyet 1950-ben Villányhoz csatoltak. Virágos egyházilag az 1739-ben alapított Német Márok plébánia leányegyháza volt. 1748-ban már 21 német telepes család élt Virágoson.
Később érkeztek Tolna evangélikus falvaiból az 1746-1754-es években családok. Nyárádról és Márokról katolikus családok jöttek. 1757-ben a lakosság több, mint fele evangélikus volt, templomuk és lelkipásztoruk sem volt akkoriban. Gyermekeiket a katolikus pap keresztelte Márokon.
1771-ben a katolikus lakosok Gorg Klimo von Fünfkirchen püspöktől engedélyt kaptak egy kis templom építésére. A kápolnát 1793-ban patrónusukkal Batthyányval közösen szép toronnyal és sekrestyével ellátott templommá bővítették és Szent Emmerich von Ungarn-nak szentelték.
1993-ban a 200-ik évforduló alkalmával újították fel, a püspökség, a helyiek és a kitelepítettek adományaiból. Virágos dinamikusan fejlődését mutatja, hogy 1896-ban 341, 1941-re már 409 lakosa volt. Két zsidó család kivételével az összes lakos német és katolikus volt. Az 1944-es II. Világháborús cselekmények következtében 18 német család Németországba - Freisingba, Bajorországba- menekült.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Később érkeztek Tolna evangélikus falvaiból az 1746-1754-es években családok. Nyárádról és Márokról katolikus családok jöttek. 1757-ben a lakosság több, mint fele evangélikus volt, templomuk és lelkipásztoruk sem volt akkoriban. Gyermekeiket a katolikus pap keresztelte Márokon.
1771-ben a katolikus lakosok Gorg Klimo von Fünfkirchen püspöktől engedélyt kaptak egy kis templom építésére. A kápolnát 1793-ban patrónusukkal Batthyányval közösen szép toronnyal és sekrestyével ellátott templommá bővítették és Szent Emmerich von Ungarn-nak szentelték.
1993-ban a 200-ik évforduló alkalmával újították fel, a püspökség, a helyiek és a kitelepítettek adományaiból. Virágos dinamikusan fejlődését mutatja, hogy 1896-ban 341, 1941-re már 409 lakosa volt. Két zsidó család kivételével az összes lakos német és katolikus volt. Az 1944-es II. Világháborús cselekmények következtében 18 német család Németországba - Freisingba, Bajorországba- menekült.