templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók
Találatok (3094)
Szent Márton templom
Zalaszentmárton
A falu nevét középkori templomának védőszentjéről, Szent Mártonról kapta. Szentmárton község első említése 1266-ból származik, 1299-ig a Hahót nemzetség birtoka volt.A XlV. században először a Szabari
Szent Márton templom
Zsédeny
Vas megye egyik legrégebbi Szent Márton temploma a Sárvárról Sopronba vezető középkori országút, a Via Magna mentén települt Zsédenyben áll. Titulusát már 1238-ban oklevél említi. A település neve ugy
Szent Márton templom
Nagybárkány
Az 1788-as Visitatiók Canonica szerint Nagybárkány temploma már 1460 előtt állt. Helye az egykori Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Az 1870-es évek végén, a hegyről lezúdult v
Szent Márton templom
Gyöngyösfalu
Gyöngyösfalu négy korábban önálló település, Kispöse, Nagypöse, Ludad és Seregélyháza egyesítésével jött létre. Pösének már a középkorban Szent Márton tiszteletére szentelt temploma volt. A jelenlegi
Szent Márton templom
Kópháza
Az eredeti templom a helyi hagyomány szerint a mai temető helyén volt. Még 1674-ben említi a püspöki látogatás jegyzőkönyve, hogy a szentség a falban van. Volt a templom mellett csontház (carnarium) i
Szent Márton templom
Nagytilaj
A község lakóit először a vasvári káptalan 1293-ban kelt oklevele említi. A falu Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról első alkalommal egy Zsigmond-kori oklevél számol be 1407-ben.
A tele
Szent Márton templom
Ólmod
A falu szélén álló Szent Márton-templom középkori eredetű. A barokk oltárkép a köpenymegosztást ábrázolja. A szentélyben és a mennyezeten látható falképek Szent Márton legendájának jeleneteit láthatju
Szent Márton templom
Tótszentmárton
A település már a középkorban Szent Márton néven szerepel az oklevelekben. Első írásos említését 1321-ből ismerjük. Templomát Nagy Lajos király építtette Szent Márton püspök tiszteletére. melyet egy 1
Szent Márton templom
Vámoscsalád
A település nevezetességei közé tartozik a Szent Márton templom, mely mai formájában késő barokk, ugyanebből a korból származik berendezése is.
A szentélyben látható falképet Przudzik József festet
