Észak-Magyarország régió látnivalói
Észak-Magyarország területén található turisztikai nevezetességek bemutatása. Kirándulási ötletek arra vonatkozólag, hogy miket érdemes megnézni, ha a régió látnivalóit szeretnénk felfedezni.
Találatok (1590)
Szerencs-patak
Szerencs
A Szerencs-patak Magyarország durva mederanyagú, dombvidéki kis vízfolyásai közé tartozik. Terület nagysága: 11,4 ha. Fogható halak: ponty.
A patak hossza 36 km, vízgyűjtő területe 347 km², elsősor
Szerencsi Cukormúzeum
Szerencs
A múzeum jelenleg zárva tart.
1989-ben ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa m
Szerencsi Fürdő és Wellnessház
Szerencs
Hegyalja több évszázados múltra visszatekintő fürdőkultúrájának újjáélesztését szolgálja a szecessziós stílusban épült Szerencsi Fürdő & Wellnessház, amely egy rekonstrukciót követően 2007 decemberébe
Szikla-forrás
Szilvásvárad
A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre.
A lehulló csapadék az
Sziklakápolna
Istenmezeje
A jelenleg 1987 lelket számláló falu egyik nevezetessége a barlang benyomását keltő, ismeretlen építési idejű sziklakápolna. Az 1746. évi canonica visitatio azt mondja, hogy a Szt. László tiszteletére
Sziklaképződmény
Hidvégardó
A temető szomszédságában található egy ősrégi sziklaképződmény, mely védett geológiai feltárásként van nyilvántartva.
Szilasi Tájház
Bódvaszilas
Az egykori Bódvarákó felé eső faluvégen, 1909-ben az „amerikás”, jómódú, református Bencs János gazda építtette föl lakóházát. A kőműves – több környező településen az 1970-es években még kideríthető
Szilvás-kői Geológiai Tanösvény
Salgótarján
A Medves fennsíkjától közvetlenül délre mintegy 1,3 km hosszú gerincként terül el a Szilvás-kő bazalttömege. A hegyen a bazaltos kőzetekre jellemző felszínformák széles tárháza tanulmányozható. Sajáto
Szilvási-kő
Szilvásvárad
A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk-vidék legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. A Szilvási-kő megnevezés igen új, sokáig névtelen volt, illetve a Kettős-bérc déli
