Markaz látnivalói
Szeplőtelen Fogantatás templom
A török pusztítás után újra benépesült faluba beköltöző tót őseink között lévő ezermesterek 1753-57. között közmunkában, ideiglenes jelleggel felépítettek egy templomot. A hevenyészetten készült épület állandóan költséges javításokra és átalakításokra szorult. Az állandósult javítási gondok áthúzódtak a XIX. század utolsó negyedére, majd az 1900-at követő évtized első felére is. Az 1892-93-ban megvalósított nagyjavítást követően alig múlt el 12 év és ismételten veszélyes repedések keletkeztek a templom falán.
1906. június 24-én reggel 7 óra 30 perckor hatalmas robajjal, porfelhőbe burkolózva a torony összeomlott és magával sodorta a templomhajó oldalfalainak és tetőzetének egy részét is.
1907-1908 között elkészült az új épület terve, készítője Wind István egyházmegyei építész volt. Az építési megbízást pályázat útján Seiner György gyöngyösi vállalkozó nyerte el.
A munkákat 1909. március elején kezdték, az új templom 19 hónap alatt, 1910. decemberére – kívül-belül bevakolva – elkészült.
Méretei impozánsak: Az épület hossza: 45 méter, legnagyobb szélessége: 23 méter. A templomhajó szélessége: 12 méter, a fal magassága a padlószinttől 10 méter. A torony magassága (a keresztet tartó gömbig): 42,5 méter. Méreteinél fogva a markazitól nagyobb – mintegy 3000 főt számláló – egyházközösség helyiségigényét is kielégítené.
1911. májusában Ragó Ferenc – a Markazt patronáló abasári esperes – azt jelentette az egri érsekségnek, hogy a templom elkészült és teljes szépségében várja a felszentelést, mely 1911. június 18-án délelőtt egyházi szentmise és ünnepély keretében ment végbe. A misét Török Kálmán celebrálta és ő szentelte fel az új templomot a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
A régi templom leomlása és az új felszentelése között eltelt 5 évben a miséket és egyéb egyházi rendezvényeket az akkor felső iskolának, később kántoriskolának nevezett épületben, nyáron pedig annak az udvarán tartották meg. Itt történtek az esketések és keresztelők is. Akik a markazi lehetőségeknél előkelőbb esküvői ceremóniát kívántak, azok Domoszlón, Abasáron vagy Gyöngyösön fogadtak egymásnak örök hűséget.
Az új templom Markaz díszévé és egyben szimbólumává vált. A vándor bármerről közelíti meg a falut, megakad a szeme a templomon. Úgy bújnak hozzá a falu házai, mint a kotlóshoz a kiscsibéi. A templomtorony órája és az ércesen kongó nagyharang újra és újra felhívja a falu lakóinak figyelmét, hogy a végtelen időt véges életű emberek élik.
Oltárképén Szent László vizet fakaszt. A bejárat feletti kórust 2002-ben újították fel, a festés markazi mester munkáját dicséri, itt helyezkedik el a templom orgonája is. A templom mellett kőfeszület és Szent János szobor áll. Az erdőben található Mária képes-fák a zöld sáv és zöld L jelzéseken kereshetők fel.
1906. június 24-én reggel 7 óra 30 perckor hatalmas robajjal, porfelhőbe burkolózva a torony összeomlott és magával sodorta a templomhajó oldalfalainak és tetőzetének egy részét is.
1907-1908 között elkészült az új épület terve, készítője Wind István egyházmegyei építész volt. Az építési megbízást pályázat útján Seiner György gyöngyösi vállalkozó nyerte el.
A munkákat 1909. március elején kezdték, az új templom 19 hónap alatt, 1910. decemberére – kívül-belül bevakolva – elkészült.
Méretei impozánsak: Az épület hossza: 45 méter, legnagyobb szélessége: 23 méter. A templomhajó szélessége: 12 méter, a fal magassága a padlószinttől 10 méter. A torony magassága (a keresztet tartó gömbig): 42,5 méter. Méreteinél fogva a markazitól nagyobb – mintegy 3000 főt számláló – egyházközösség helyiségigényét is kielégítené.
1911. májusában Ragó Ferenc – a Markazt patronáló abasári esperes – azt jelentette az egri érsekségnek, hogy a templom elkészült és teljes szépségében várja a felszentelést, mely 1911. június 18-án délelőtt egyházi szentmise és ünnepély keretében ment végbe. A misét Török Kálmán celebrálta és ő szentelte fel az új templomot a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
A régi templom leomlása és az új felszentelése között eltelt 5 évben a miséket és egyéb egyházi rendezvényeket az akkor felső iskolának, később kántoriskolának nevezett épületben, nyáron pedig annak az udvarán tartották meg. Itt történtek az esketések és keresztelők is. Akik a markazi lehetőségeknél előkelőbb esküvői ceremóniát kívántak, azok Domoszlón, Abasáron vagy Gyöngyösön fogadtak egymásnak örök hűséget.
Az új templom Markaz díszévé és egyben szimbólumává vált. A vándor bármerről közelíti meg a falut, megakad a szeme a templomon. Úgy bújnak hozzá a falu házai, mint a kotlóshoz a kiscsibéi. A templomtorony órája és az ércesen kongó nagyharang újra és újra felhívja a falu lakóinak figyelmét, hogy a végtelen időt véges életű emberek élik.
Oltárképén Szent László vizet fakaszt. A bejárat feletti kórust 2002-ben újították fel, a festés markazi mester munkáját dicséri, itt helyezkedik el a templom orgonája is. A templom mellett kőfeszület és Szent János szobor áll. Az erdőben található Mária képes-fák a zöld sáv és zöld L jelzéseken kereshetők fel.
További keresési lehetőségek