Szépasszony-völgy

A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert.
A pincék kialakulásának kutatása, feltárása során két kérdésre kell megtalálnunk a választ:
- a völgy mai, illetve korábbi földrajzi neve és azok eredete;
- mikor vágták az első borospincét, és mikor alakultak ki a híres pincesorok;

A város központjától mintegy fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fellelhető dokumentumok alapján - megállapítható első neve: Koháry völgye.

Az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgy néven emlegették.
A név eredete meglehetősen könnyen megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett sáncát. Ezzel magyarázható a Koháry-völgy eredete.
Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.
A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett Öreg sor felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt.
Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás is.

A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, melyen kapuk voltak. Egyike volt a Hatvani kapu, mely egyben a völgy kapuja is volt.
Az 1687-es vár ostromában ezen a területen sebesült meg gróf Koháry István a poéta hadvezér.
A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található.
A Szépasszony-völgy nevének eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak.
Bakó Ferenc Egri borospincék című írásában ez olvasható:
Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi.
A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője.
A néprajzkutatók megállapítása szerint a Szépasszony valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek.
Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része.
Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán állt egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és ő vezette vissza a név eredetét.
Jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyos, hogy a magyarok ősvallásával kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk.

Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.

Látogasson el az egri borvidék leghíresebb helyére, a Szépasszony-völgybe, ahol a boros pincék mindig szívesen látják egy pohár finom borra, ahol muzsikaszó mellett beszélgethet barátaival, családjával.
Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték várják Önt is!