Cisztercita apátság romjai

Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták.

A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. E kolostor falai között nyugodott Meráni Gertrúd, II. András felesége, a kinek történetét Katona József örökítette meg a Bánk bánban.

A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem: 1526-ban leégett, elnéptelenedett és később sem épült újra. Köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez.

Az 1967-ben kezdődött, a 80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította. A romterület sajnos nem lett teljesen helyreállítva, a feltáró árkok betemetését és a terület bemutathatóvá tételét a Pilisszentkereszti Erdészet az önkormányzattal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen igyekszik elérni. Az 1184-ben alapított monostornak napjainkban már csak az alapfalai láthatók.