Bocskai István Múzeum

Néprajzi gyűjtemény
A múzeum legnagyobb gyűjteménye a néprajzi gyűjtemény, amely közel 7500 műtárgyból áll. A múzeum első műtárgyai is a Dr. Juhász Imre gimnáziumi tanár (későbbi múzeumigazgató) és történelem szakkörösei által gyűjtött néprajzi tárgyak voltak. Ezek Szoboszlóról és térségéből (a diákok lakóhelyeiről) származnak. Kezdetben a gyarapodás inkább spontán volt, amelyet a 60-as évek második felében fokozatosan felváltott a tematikus gyűjtés.
Az állattartás évszázadokon keresztül meghatározó volt Hajdúszoboszló gazdaságában, így nem csoda, hogy a néprajzi gyűjtemény jelentős számú pásztoreszközt, viseleti darabot és pásztorművészeti alkotást őriz. A helyi jó minőségű termőföld megművelésének és a betakarított termények feldolgozásának eszközei és járművei szintén nagy számban találhatóak meg a gyűjteményben.
Jelentős számú a háztartásgyűjtemény is. A népi kerámiák a paraszti, parasztpolgári háztartások leggyakoribb tárgytípusai. Ezek, illetve a fából, háncsból, gyékényből, vesszőből készült edények, eszközök többsége még házilag vagy helyi mesteremberek keze által készült. A fém-, üveg- és keménycserép edények, eszközök már gyári termékek, ezek a 20. század fordulójának tárgyai.
A parasztpolgári lakáskultúra virágzása a 19-20. század fordulójára, a 20. század első évtizedeire tehető. Ebből az időszakból több duplaágyat, ruhás- és éjjeliszekrényt, asztalt, székeket magába foglaló tárgyegyüttesünk van. Jellegzetes bútordarabok a lábbal hajtható varrógépek. Korábbi időszakot képviselnek a festett és ácsolt ládák, amelyek a néprajzi gyűjtemény legbecsesebb darabjainak számítanak, előbbiek javarészt a debreceni asztalosműhelyekből kerültek ki. A bútorok közül említésre méltók a pipatóriumokat, a fali tékákat, tükröket és padokat.
A néprajzi textilek között túlnyomórészt a lakástextilek (törülköző, terítő, ágynemű) dominálnak, de több bandériumi öltözettel, magyaros ruhával, parasztpolgári viseletdarabbal is rendelkezünk. 2017-ben Galánfi Andrástól újvárosi férfi és női parasztpolgári (és egyéb) viseleteivel gazdagodott a múzeum. A bőrruhák között kiemelkednek a derecskei kisbundák.
Az 1980-as évek óta több, egy szakmához vagy egy személyhez köthető tárgyegyüttes került be a múzeumba. 1980-ban vásárolta meg az intézmény Povázsai Sándor helyi fésűsmester eszközanyagát (43 db). 1983-ban Gy. Tóth Gábor cipészmester dokumentumait, cipészműhelyének eszközeit (közel 180 db) szerezte meg a múzeum. Egyedülálló gyűjteményi egység a kovácseszközöké: 1989-ben Kiss Imre műhelyének 432 db eszközét, berendezését vásárolta meg az intézmény, 1992-ben pedig Göblyös Lajostól kapott 464 db eszközt ajándékba.
A 2007-ben elhunyt Fazekas István fazekas, a nádudvari fekete kerámia mestere fazekasházának anyagát a rokonság 2008-ban adományozta a város önkormányzatán keresztül a Bocskai Múzeumnak. Ebből közel 120 db Fazekas István munkája, 11 db 19. századi népi fekete kerámia, 106 db mázas kerámia pedig kortárs népi iparművészektől származik. Személyes tárgyai a 20. század első felének néprajzi anyagát képviselik.
2014-ben Joseph Kádár festőművész felajánlása jóvoltából a kerámiagyűjtemény 68 db, a Kárpát-medence több területéről származó értékes tárggyal gyarapodott, melyek 2010 óta voltak láthatók a néprajzi kiállításban. 2015-ben került a múzeum vagyonkezelésébe a 2008-ban elhunyt Rácz György képzőművész hagyatéka, benne 156 db, többségében háztartási (mángorló, falitéka, festett láda, pipák) tárgyat tartalmazó néprajzi egységgel.
A szokásokhoz kapcsolódó tárgyak közül a csergetés tárgyai (kolomp, ostor stb.) javarészt beleolvadnak a pásztorkodás tárgyaiba. A karácsonyi ünnepkör szokástárgyai (betlehem, angyaljelmez, csillag stb.) hajdúdorogi és nyíradonyi gyűjtés.
2016-ban a Libagát és a Tokay utcák kereszteződésénél található, 1963-ban bezárt Soproni temető felszámolása során 100 db fejfával, 2 db fakereszttel és 5 db sírkővel gyarapodott a múzeum néprajzi gyűjteménye.

Történeti gyűjtemény
A múzeum történeti gyűjteménye több mint 5000 tárgyból áll. Az anyag legféltettebb darabjai a Bocskai- és a hajdúemlékek: a „Bocskai-zászló”, Balthasar Caymox Bocskairól készített rézmetszete (1604), a fejedelem ezüsttallérja (1605), Halasi Fekete Péter nemesi oklevele (1606), és a helyi Bocskai-kultusz számos relikviája (festmény, grafika, szobor, érem).
A várostörténeti tárgyak közül kiemelkedő a település kincseit őrző városláda, a bírói szék, a polgármesteri kalamáris, a tűzjelzőkürt, a pecsétnyomók sorozata. Külön csoportot alkotnak a hímzett és festett zászlók, céhes emlékek, az oktatástörténet, a dalkultúra és a fürdő múltját idéző tárgyak, valamint a szoboszlói kötődésű jeles emberek emlékanyaga. A numizmatikai gyűjtemény fontosabb darabjai a város határában megtalált friesachi dénárok, és az erdélyi fejedelmek ezüsttallérjai.

Képzőművészeti gyűjtemény
Múzeumunk alapítása óta rendszeresen gyarapodik helyi és más kortárs alkotók munkáival. A képzőművészeti gyűjtemény gyarapítási stratégiájának fontos célja a helyi kötődésű művészek múzeumi reprezentálása. Ezen alkotók köréből többek között Kepes Ágnes kerámiaművész, Joseph Kádár, Rácz György, Fekete Borbála, Miskolczi László, Makláry Kálmán, Sándor Károly István, Gáti Tóth Gizella, D. Kovács Éva, Karlovics Tibor festőművész, illetve Szabó László és Kígyós Sándor szobrászművészek alkotásai kerültek gyűjteményünkbe.
Jelentős a múzeum kisgrafikai gyűjteménye. 1989-ben Cseh Gusztáv erdélyi grafikus özvegye a múzeumnak ajándékozta a művész hagyatékát: vázlatokat, krokikat (74 db), linóleummetszeteket, köztük a Hatvan Főember (60 db) és a Jeles Házak (61 db) grafikai sorozatokat, valamint különböző ex libriseket (36 db). 1990-ben kerültek a múzeumba a Póka György (16 db), illetve a Meskó Anna – Póka György (22 db) által készített linómetszetek, ex librisek. Tomán Jánostól 43 db linómetszettel gyarapodott az intézmény, szintén Póka adományaként. 1999-ben, halála előtt a múzeum munkájában élénken részt vevő Tasi Miklós általános iskolai tanár intézményünknek adományozta kisgrafikai gyűjteményét. Ez összesen 1682 db magyar és 191 db külföldi művésztől származó ex librisből, 28 db mappából összesen 523 linóleum- és 10 fametszettel, illetve 21 db rézkarcból, két acélmetszetből és egy kőrajzból áll. Az alkotók közül meg kell említenünk a teljesség igénye nélkül Cseh Gusztáv, Koós Károly, Reich Károly, Menyhárt József, Meskó Anna és Póka György, Várkonyi Károly, Józsa János, Takács Dezső, Nagy László Lázár, Andruskó Károly, Settner Béla nevét.
2015-ben két jelentős egységgel is gyarapodott a képzőművészeti gyűjtemény. Az önkormányzat ekkor adta a múzeum vagyonkezelésébe a Rácz György szarvasi születésű, Hajdúszoboszlón élt képzőművész alkotásaiból álló hagyatékot, amely 2010 óta volt látható állandó kiállításon, a Rácz György Baráti Kör által létrehozott és a múzeumunk által üzemeltetett Rácz György Emlékházban. A hagyaték 69 db saját alkotást, javarészt reliefeket, és 23 db, kortárs alkotótól származó művet tartalmaz. Joseph Kádár (Kádár József, L’Kadar) festőművész ugyanebben az évben az általa alapított Nemzetközi Modern Múzeum javarészt geometrikus és szürrealista művekből álló gyűjteményét átadta ajándékba a múzeumnak. Ez összesen 172 db alkotás, köztük olyan nagy magyar és nemzetközi művészek, mint pl. Aknay János, Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Keserű Ilona, Viktor Vasarely, Picasso, Le Corbusier, Braque, Chagall alkotásaival. Joseph Kádár 2019. januári halála után a művész özvegye, Zsoldos Vanda további 21 Kádár-alkotást és 26, más alkotó által készített művet ajándékozta a múzeumnak.
Hajdúszoboszlón több alkalommal rendelkeztek művészeti alkotótábort, a helyi művésztelepen is több nevesebb (főként Hajdú-Bihar megyei) művész alkotott. Így gyarapodott a gyűjtemény az 1990-es évek közepétől többek között Égerházi Imre, László Ákos, Makláry Kálmán, Balási Csaba, Petkes József, Balázs Imre, Torok Sándor, Maghy Zoltán, Gyurkovics Hunor, Menyhárt József festők alkotásaival. Ezek többsége Kovács Gábor, a hajdúszoboszlói művelődési ház akkori igazgatója adományaként került a múzeumba, ahogy az az 56 db faszobor is, amelyek a hajdúszoboszlói fafaragó táborokban készültek.