Összes látnivaló
Találatok (10427)
Erdészeti tanösvény
Kecel
Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Császártöltési Erdészete a Kecel-Szilosi erdőben azzal a céllal, hogy a
Erdészettörténeti Gyűjtemény
Miskolc
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) végállomásán (Garadna), az egykori felvételi épületben 1998-ban avatták fel a kettős célú, az erdészet és az erdei kisvasút történetét is bemutató gyűjteményt.
Érdi Magaspart kilátópont
Érd
Érd-Ófalutól délre és nyugatra megközelítően északnyugat-délkeleti irányban húzódik a Duna felől hegynek tűnő letörés, melyet a folyó alámosása formált meredek lejtőjű hegyoldallá.
A partomlások és
Érdi Minaret
Érd
Az Érdi Minaret Magyarország egyik legjelentősebb oszmán kori emlékműve, amely Érd városában található. Ez a különleges építmény az ország egyik legjobban megmaradt török kori minaretje, és a 16. száz
Erdőanyai Tanösvény
Visegrád
A Visegrádi 77A “Erdőanyaként” is hívott erdőrészlet története egészen 1854-ig nyúlik vissza, amikor a bő makktermésnek köszönhetően természetes úton történt meg az erdő felújítása.
Mintegy 100 év
Erdődy Choron várkastély
Jánosháza
A Vas, Veszprém és Zala megyék határán, a Marcal völgyében, a 8-as és a 84-es számú főútvonalak metszéspontjában fekvő Jánosháza ma fejlődő kisváros.
Az egykori mezőváros belső területei örvendetesen
Erdődy kúria
Esztár
A kastély építéséről készült írásos dokumentumokból kiderül, hogy Erdődy László birtokos tulajdonában volt az épület (1804). Később 1840 körül Szunyogh család tulajdonát képezi. 1915-ben Incze Lipót v
Erdődy-Hüvös kastély
Zalaegerszeg
Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), azt is tudjuk, hogy a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú
Erdődy-kastély
Vép
A Pinka és a Gyöngyös mentén elterülő uradalmaik központja Vép volt, a várkápolnában lakott a grófi család, amely a XV. században épült. A várat többször átépítették: 1615-ben Erdődy Tamás négyszögala