Erkel Ferenc Emlékház

Az Apor Vilmos tér 7. szám alatti házat, a németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829-1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A klasszicista stílusú házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel család 1808-1841 között lakta.
Erkel Ferenc első emléktábláját 1893-ban állították fel a tér felőli falán, melyet 1910-ben lecseréltek. Az „új” táblát Mogyoróssy Sándor szobrászművész faragta és a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület emelte. A ház utca felőli oldalán egy Dürer-emléktáblát is elhelyeztek.

Az állandó kiállítás Erkel szülőházának valamennyi helyiségét magába foglalja. Koncepciója, figyelembe véve az épület eredeti funkcióját, az iskola-lakóház kettőségére építve mutatja be Erkel Ferenc életét és munkásságát, valamint a hozzá és családjához kapcsolódó relikviákat.
A nyitóteret az üvegezett tornác jelenti, ahol Erkel portréja mellett az életének főbb állomásait végigkövető időszalag látható. A látogató meghallgathatja Európa himnuszait az őket, és a magyar himnuszpályázat részleteit bemutató érintőképernyős terminálokon. Megismerkedhet a történetükkel, s magyar fordításuk szövegével.
Továbbhaladva az európai zene termébe jutunk, ahol a nagyhírű kortársak portréival övezve kapott helyet az úgynevezett Erkel-látcső, melyen a zeneszerző élete képekben követhető nyomon.
A 19. századi osztályteremben a falak mellett egyrészt Gyula oktatástörténetével, másrészt az Erkel család történetével, illetve az Erkelek munkásságával ismerkedhet meg az érdeklődő, miközben egy interaktív sarokban korabeli feladatok segítségével a reformkori iskolások bőrébe is belebújhat egy kis időre. A kiállításban diszkréten elrejtett digitális táblával felszerelt terem ideális helyszíne a múzeumi óráknak, illetve a látogatócsoportok számára tartott előadásoknak.

A következő egység a zeneszerző életművét bemutató „Erkel-terem”, mely elsősorban a mester operáit és a himnuszt állítja a központba. Itt kaptak helyet a legbecsesebb gyulai Erkel relikviák, Erkel Ferenc személyes tárgyai: pipája, dohányzacskója, sétabotja, mandzsetta gombjai, tintatartója, papírvágó kése, karmesteri pálcája és utazásai során használt néma zongorája. A terem közepén láthatóak a kitüntetésekként kapott serlegei és egyéb dísztárgyai.
Közöttük csodálhatjuk meg azt a szőlőindákkal díszített ezüst serleget, melyet az 1868-as debreceni dalártalálkozón kapott, amikor megválasztották az országos dalárdák (dalegyletek) vezérkarnagyává. A részt vevő énekkarok bekarcolt nevei között Békés megyeiekkel is találkozunk. A nagyobb ezüst kelyhet fél évszázados karnagyi jubileumán, 1888-ban az operaház személyzetétől vehette át.
A Hunyadi László 200. bemutatásának emlékére egy réztálat, a Báthory Mária bemutatására pedig egy rézkancsót kapott ajándékba. A Stróbl Alajos által készített mellszobor másolatát is itt helyezték el. Korabeli metszetek alapján készített színpadképek is láthatók a teremben a Bánk bán és a Hunyadi László operákból, illetve mellettük Bánk és Melinda jelmezeinek másolata is megcsodálható.

A kiállítás következő része az Erkelek egykori gyulai otthonát idézi egy három helyiségből álló reformkori lakásenteriőrrel: a biedermeier bútorokkal berendezett hálószobában, szalonban valamint a népies konyhában több Erkel relikvia is megtalálható.
A hálószobában elhelyezett szekrényben láthatóak Erkel Ferencné személyes tárgyai: napernyője, főkötője és vállkendője. Mivel ebben a korban még nem vált el élesen egymástól a szobák funkciója, itt alakítottunk ki egy dolgozószobára utaló sarkot is: íróasztal székkel, s rajta egy korabeli kötettel, illetve Erkel Ferenc ezüst gyertyatartóival.Érdekes az a bambusz asztalka, melyet Erkel Ferencné adott nászajándékba Ladics Lászlóné Kliment Margitnak.
A falon látható szentképek közül Szent Anna és Szent József a Ruttkay-család hagyatékából került a kiállításba, míg az Angyal Szent Péter kulcsával egy ismeretlen 18. századi itáliai festő alkotása.
A szalonban Erkel sakktevékenységét is megismerheti a látogató, sőt egy digitális sakkasztalon le is játszhatja a mester egykori sakkfeladványait. Itt látható egy korabeli sarokszekrény rekonstrukciója, benne a 19. századból való könyvekkel és egy sakkasztal székekkel. Ez a terem is a biedermeier hangulatát idézi, ezt a stílust képviseli az asztal a székekkel, az írószekreter és a vitrin is, melyben bécsi porcelán étkészlet látható. A 19. század első felében gyártott állóóra és a Zichy-harmónium is az Erkel-családhoz kötődik. A falakon a Rutkay család címer-rekonstrukciója mellett két ismeretlen 18. századi itáliai festő műve, a Nimpha és Satyr, illetve a Salome és Keresztelő János látható a 19. század közepéről származó divatképek társaságában.
A konyhában a reformkori gasztronómia fontosabb jellemzőiről kaphat információkat a látogató. Ma már ritkaság szabadkéményű tűzhelyt látni. Mellette pedig a mívesen kidolgozott korabeli edények és egyéb használati eszközök sorát is megcsodálhatjuk.

A kiállítás utolsó egysége a 10–12 fő befogadására alkalmas vetítőterem, melyben Erkel életéről, illetve műveiből készült filmrészleteket nézhetnek meg az érdeklődők.
A kiállításhoz kapcsolódik egy udvari kiállítótér is, az „Erkel-promenád” melynek falán a látogatók Erkel Ferenc munkásságát követhetik végig a korabeli Erkel hangverseny- és operaplakátok reprodukciói által, miközben a sétaösvényen egy reformkori, egy 1850-es évekbeli valamint egy 1880-as évekbeli ruhákba öltöztetett család viszi közelebb a látogatókhoz a 19. század hangulatát.
A sakkozás kedvelői egy szabadtéri játékban is részt vehetnek. Az udvar úgy lett kialakítva, hogy alkalmas legyen például kamarakoncertek rendezésére.