templomok / kápolnák / haranglábak Magyarországon

templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók

Romai katolikus templom
Gellénháza
A gellénházi önálló lelkészség megalapítását Pehm József zalaegerszegi apátságplébános kezdeményezte 1927-ben. Ekkor Gellénháza a nagylengyeli, Lickó és Vadamos a zalatárnoki plébániához tartozott.
Római katolikus templom
Egerág
A templom kelet-nyugati tájolású huszonhét méter hosszú, tíz méter széles, tizenkét méter magas, kívülről ma fe­hérre meszelt barokk épület. Negyven méter magas tornya, később, az 1830-as években kész
Római katolikus templom
Somogysámson
A templom építését 1765-ben kezdték, a munkálatok befejezésére és a templom felszentelésére 1773-ban kerülhetett sor. 1781-ben a torony ledőlt, a jelenleg is álló templomtornyot 1872-ben építették, a
Római katolikus templom
Tiszaszalka
Az I. világháború után a falu ura Horthy Gyula főispán és felesége Bay Ida volt. A mai Művelődési Ház épületében volt az udvarházuk. A családfő korai tragikus halála után 1925-ben a Sziciális Misszió
Római katolikus templom
Várbalog
1897-ben épült fel a gótikus templom, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő első fiúk (Albrecht) születése alkalmából, aki kilencedik gyermekük volt.
Római katolikus templom
Vát
A római katolikus templomot 1324-ben említették először. A XVIII. századtól Vasszilvágy leányegyháza volt, amelynek kegyuraságán Nádasdy Tamás és a helyi nemesek osztoztak. Az órahelyes párkányú,
Római katolikus templom
Vatta
A falu legrégebbi kőépülete a katolikus templom volt. A XIV. században már állt a Szent Miklós tiszteletére felszentelt kőtemplom. A törökök pusztításai után a templom a falu újratelepülésekor a refor
Római katolikus templom
Vép
A falu ősi temploma kéttornyú fatemplom volt, melyet Szent András apostol tiszteletére szenteltek fel. 1774-ben a régi fatemplomot lebontották és felépítették a mai egytornyú ekkor még egyhajós templo
Római katolikus templom
Vitnyéd
Vitnyéd írásos említésével 1256-ban találkozunk először. Valószínű kicsi település volt az óriási kiterjedésű erdő és a vizes, lápos terület a (Hany) határán. Az 1492. évi okirat (Kanizsaiak sárvári é