templomok / kápolnák / haranglábak Magyarországon

templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók

Római katolikus templom
Mihálygerge
A község római katolikus temploma - a régi fatemplom helyén - 1766-ban épült.
Római katolikus templom
Monaj
A település temploma nem túl régi (70 éves), de a falait alkotó kövek és téglák már több mint 240 évesek. Legrégebbi berendezései még a Tiszta kápolnából valók. Ilyen például az oltárkép, néhány pad
Római Katolikus templom
Szegerdő
Szegerdőnek fiatal település lévén nincsenek hagyományai. Az egyetlen összetartó erő a vallás volt a településen. Szép példája volt egy közösség összefogásának, közadakozásból templom építése az ö
Római katolikus templom
Letkés
A régi Krisztus mennybemenetele római katolikus templom a 13. században épült román stílusban. Több ízben megrongálódott, javították, 1737-ben felújították és új boltozatot kapott. 1811-ig állt, majd
Római katolikus templom
Sály
Kezdetben Sály határának északi részén a középkorban Őrsúrvára alatt Őrsúr unokájának Tiboldnak Váralja nevű faluja is létezett, melynek egyháza és papja is volt 1332/37-ben. Katolikus templomKésőb
Római katolikus templom
Kakucs
Nevének eredete bizonytalan, a magyar „kakucs”, hosszúnyelű, görbe kés szóval hozzák kapcsolatba. Első okleveles említése ezen a néven 1456-ban történik. 1559-ben is pusztaként szerepel. Chobot szerin
Római katolikus templom
Abádszalók
Abádszalók 1895-ben egyesült Tiszaabádból és Tiszaszalókból. A honfoglalás idején a magyarok megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. Tiszaabád 1138-ban még Obad néven szerepelt először. 1251-ben
Római katolikus templom
Nagykálló
A Nagykállói Római Katolikus Templom a XVIII. században épült, majd 100 évvel később átalakítási munkákat végeztek rajta. Utána sokáig csak kisebb felújítások történtek az épületen. Nagykálló legfi
Római katolikus templom
Miháld
Miháld az ősidők óta lakott hely volt, illírek, kelták, avarok nyomait őrzi a táj. A község első írásos említése 1121-ből való, amely az almádi monostor alapító oklevelében található. A segesdi főespe