Nógrádi vár

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható.

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került.

1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárt. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját ásták ki.