Lamberg-kastély

A móri Lamberg-kastély

Az épületben ma a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely működik.

A későbarokk stílusú móri Lamberg-kastély 1762-66 között Fellner Jakab tervei alapján épült a Lamberg grófi család részére. Az eredetileg nyári rezidenciaként és vadászkastélyként szolgáló kastély három épületből tevődött össze.

Az emeletes főépületet lakta a grófi család, a két földszintes oldalszárnyban a cselédszobák és a kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. 1810-ben erős földrengés okozott károkat a kastélyban. A helyreállítás mellett kisebb módosításokra is sor került. Az addig külön álló épületeket összekapcsolták, és ekkor készült a barokk kerítésfal a kapusházikókkal, a nagykapuval és két kiskapuval. Ezzel kialakult a ma is látható zárt díszudvar.

A kastély szerkezetileg eredeti állapotában van.

A főépület termeinek falait gazdag falfestéssel (szekkó) díszítették, amelynek többsége jelenleg mészréteg alatt rejtőzik.

Mindkét szinten az eredeti, kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, illetve a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek.

Állandó kiállítás

Barokk szoba

Megtekinthető a restaurált falképekkel díszített barokk szoba, mely 18. század végére jellemző bútorokkal van berendezve. A Lamberg-Szécsen családfa végigvezet az egykori birtokosok életének alakulásán, néhány fényképen az utolsó grófi tulajdonos, Szécsen Miklós látható, feleségével és gyermekeivel.

Régészet

Mór szerencsés földrajzi fekvése miatt a mai település helyén már a csiszolt kőkorban is éltek emberek, majd a történelmi korok során is lakott hely volt. Ennek bizonyítéka a rendkívül gazdag régészeti leletanyag. Ezek közül néhány a teremben látható, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumnak köszönhetően.

Móri földrengés

1810. január 14-én erős földrengés rázta meg Mórt, amely a település szinte valamennyi épületét megrongálta. A természeti jelenséget Kitaibel Pál és Tomcsányi Ádám akadémikusok vizsgálták. Kutatásuk eredményét egy tanulmányban foglalták össze. Ez volt Magyarország első földrengéstani tanulmánya, amely mellékletként a világ legelső földrengéstérképét tartalmazta. Nálunk a térkép felnagyított másolata látható.

Móri csata

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája Mór mellett zajlott. 1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok serege vereséget szenvedett a jobban felszerelt és felfegyverzett, képzettebb császári haderőtől. A terepasztal a csata valós helyszínét ábrázolja.

Bányászat

Móron 1919 és 1947 között jelentős volt a bányászat. Egy vitrinben bányászattal kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva. Az 1930-as években készült lármafa hangadásra szolgált veszély és műszakváltás esetén.

Dr. Zimmermann Ágoston emlékszoba

Dr. Zimmermann Ágoston állatorvos, egyetemi professzor, akadémikus 1875-ben született Móron. Az állatorvosi anatómia, a szövettan és a fejlődéstan területén rengeteg cikket, sok tankönyvet, szakkönyvet írt. Emellett az állatorvostudományi egyetemen oktatott, és 1922-től a haláláig, 1963-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Munkásságáért számos elismerésben részesült, közülük a legmagasabb a Kossuth-díj.

Wekerle Sándor emlékkiállítás

Wekerle Sándor, Magyarország első polgári származású miniszterelnöke Móron született 1848. november 14-én.

Élete során háromszor volt miniszterelnök, a pénzügyminiszteri tárcát pedig ötször viselte. Működése idején elsősorban pénzügyi-gazdasági területen alkotott maradandót, de az ő nevéhez fűződik az állami anyakönyvezés és a polgári házasságkötés bevezetése, valamint a kispesti Wekerle-telep megépíttetése is.

Vasarely-gyűjtemény

Victor Vasarely Pécsen született Vásárhelyi Győző néven. Fiatalon Franciaországba emigrált, eleinte reklámgrafikával foglalkozott. Az 1960-as évektől világhírű művésszé vált. Ő volt az „op-art” művészeti irányzat megteremtője és egyben legjelentősebb alkotója is.

A teremben elhelyezett szerigráfiák (szitanyomatok) többsége eredetinek számító alkotás, ezek egyenként sorszámozott és a művész által saját kezűleg aláírt példányok.

Sváb tájház

A tájház a településen élő jelentős számú „sváb” lakosság életébe nyújt betekintést.

A Hochburg család 1697-ban kezdte meg a németek betelepítését az uradalom falvaiba a hiányzó lakosság pótlására.

A tájház hármas beosztású. Az udvarról a konyhába lehetett belépni, ahonnan előre, az utca irányában a szoba, hátrafelé pedig a kamra nyílt. Ez a ház egy tehetősebb sváb család, egy jómódú szőlőtermelő otthonát mutatja be. Az itt látható bútorok és használati tárgyak többsége az 1900-as évek elejéről származik.

Az állandó kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel, meghatározott időpontokban tekinthetők meg.

Erről bővebb információ a www.lambergkastely.hu oldalon.