Római katolikus templom

Kadarkúton már a török hódoltság előtti időben is volt plébánia. Egy 1748-ban kelt oklevél szerint: a falu északi részén közös temető van. Itt a régi idők szokása szerint temetővel körülvett szentegyház helyén épült fel a mai templom 1834 és 1840 között.

Az építkezés során fellelt koponyák és az északi részen még ma is látható kőalapú vaskereszt is valószínűleg ebből a régi temetőből maradt itt. Az oltárkép, orgona és harangok nélküli templomot 1840. június 14-én Szent Háromság vasárnapján (Imre László csokonyai esperes - plébános közreműködésével) szentelték fel.

A főoltárt, a szószéket és a székeket Mózer Jakab asztalos készítette el.
A harangokra megindul az adakozás-- így Veinbert Péter pécsi harangöntő hamar elkészítette a három harangot. Az oltárképet is elkészítette Schöfl József pesti festőművész. A 6 változatú orgonát Sommsich János rendelte Pécsről -- később 7+2 változatra bővítették.

1895-ben a hívek adakozásából kifestettették Marxneiter Viktor pécsi festővel.
A 20-as években a templom állapota szomorú képet mutatott. Felszerelése úgyszólván semmi, a legnagyobb és legkisebb harangot a háború alatt elvitte a hadsereg, s csak a középső maradt meg. 1924-ben megalakult a Harang - bizottság: célja, hogy a háborúba elvitt harangok helyett újakat szerezzenek be. 1925 szeptemberében 3 harangot rendeltek meg Szlezák László aranykoszorús harangöntőnél. A legnagyobb Szentháromság, a középső Magyarok Nagyasszonya, a legkisebb Szt. Imre herceg tiszteletére volt szánva.

A mai napig 2 harang hirdeti delente Isten dicsőségét a templom tornyában.
1933-ban újrafestették belül az épületet: Mórocz Miklós és Neubauer enyingi festőiparos.

Barokk mellékoltárral gyarapodott a templom (ami Bíró Imre körmendpusztai gazda ajándéka). 1934-ben ajándékozott Jálics Ernő szobrászművész a plébániának egy kis Szt. Teréz szobrot, amely mellett ma még két alkotása látható, - ezek később kerültek az egyház tulajdonába-Szt. Antalt és Szt. Ferencet ábrázolják.

1943-ban lengyel ablakkal gazdagodott az épület. A II. világháború üldöztetése elől idemenekült hívek ajándékozták az egyházközségnek, mely a Czensztohovai Szűzanyát ábrázolja. 1944 júniusában, majd novemberében látogatást tett Mindszenthy József veszprémi püspök az egyházkerületben és a kadarkúti plébánián szállt meg.

Az idő vasfoga és a háborús sérülések nagyon megviselték az épületet, felújításra szorult. Valószínű, hogy ekkor meszelték le a templom freskóit fehérre.
1958-ban kicserélték az ablakokat (a budapesti Mohay - cég). A szentély egyik ablaka Szt. Ervint, a másik Szt. Imre herceget, a harmadik ablak a hajóban a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A művészi ablakok nagyban emelik a templom szépségét.

A templomot 1960-ban az Országos Műemléki Hivatal empír stílusa és kora (120 év) miatt műemlékké nyilvánította.