templomok / kápolnák / haranglábak jellegű látnivalók
Találatok (3094)
Kisboldogasszony-templom
Öttömös
1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget.
A templom a vallásalap, a vármegye főispánja és a
Kisboldogasszony-templom
Pusztamonostor
Pusztamonostor már a középkorban templommal rendelkező település volt. A mai templom helyére Tassy Rozális helyi birtokos adományából épült egy kápolna 1723-ban, melyet az Angyalok Királynéja tisztele
Kisboldogasszony-templom
Kompolt
A mostani templom helyén egykis fatornyos kápona volt. ez 1855-re szűknek bizonyult és az állapota is leromlott. Ezért még ebben az évben a Kápolnai plébános új templom építését kérte Bartakovics Béla
Kisdörgicsei Evangélikus templom
Dörgicse
A kisdörgicsei evangélikus templom a XVII. század végén épült. A templom érdekessége, hogy szószékoltárán Munkácsy Mihály Krisztus a Pilátus előtt című munkájából másolt Krisztus kép látható.
A tem
Kisdörgicsei templomrom
Dörgicse
A híres három dörgicsei templomrom közül ez a legrégebbi. Érdekessége, hogy már a török időkben használhatatlanná vált és később a falut nem körülötte, az eredeti helyén építették újjá, hanem valamive
Kisfaludi templomrom
Mindszentkálla
A mai templom feletti domboldalon látható a középkori Kisfalud község gótikus templomának romja.
A templom első említése 1335-ben történik. Az egykori temlpom hajója román kori, szentélye gótikus v
Kisradai templom
Garabonc
A kisradai falurészben is van templom, 1938-ban építettek maguknak harangtornyot, amelyet később „hajóval” bővítettek. A két falu 1950-ben egyesült. Garabonc nevét először 1333-ban említik a pápai tiz
Kocsó-kápolna és Kálvária
Kistelek
A Kocsó kápolna méltón hirdeti, hogy Kistelek városát mindig is katolikus hitű, mélyen vallásos emberek lakták, s bár nem ritkán előfordult, hogy az egyházi adók beszedése nehézségekbe ütközött a magá
Kodály kápolna
Mátraszentimre
A galyatetői kápolna a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Gal
