Kodály kápolna

A galyatetői kápolna a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba.

Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. 1941. szeptember 8-án, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel a kápolnát.

A kápolna harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”

A kápolna igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek ide. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”.

A kápolna üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt.

A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is, aki többször helyettesítette a gyöngyösoroszi kántort, főleg télen, nagy havak idején. Tréfásan ezért galyai segédkántornak nevezte magát.

Nem véletlen, hogy 1991. június 30-án, miután az idegen katonai megszállók utolsó képviselője is távozott az országból, Für Lajos honvédelmi miniszter épp e falak közül köszöntötte a rádió hullámain keresztül is a szabadság napjának eljöttét. A kivételes, ünnepi beszéd helyszínének kiválasztásakor eszébe juthatott Für Lajosnak az is, hogy az 1956-os forradalom idején Galyatetőn rekedt Kodály éppen e mátrai magaslatról próbálta latba vetni tekintélyét, világhírnevét a forradalom védelmében, Magyarország függetlenségéért.