Aranyásók útja tanösvény

Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a XIII.sz.-ban elindult. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit.
Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagy része ma már alig látható, de van közöttük járható is, a Teréz és a Mária táró. Ezek egy nagy területen szétszórva találhatók, megtekintésére a legpraktikusabb, ha az "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény nyomvonalát követjük.

A tanösvény Telkibánya közeléből (Telkibányát Pálházával összekötő út mellett) indul. Közvetlen közelében (az úttest másik oldalán) található még a Mátyás király kútja (vagy Király-kút) forrás, Szép Ilonka sírja, valamint a Jégbarlang is. A legenda szerint itt találkozott Mátyás Szép Ilonkával, ennek emlékét őrzi a jelképes sírbolt.

A túra hossza: 8 km
Ideje: kb. 2,5 óra

Az Ósva-völgyben a XVI.sz.elejéről származó vízduzzasztó gát maradványai láthatók, valószínűleg az ország legidősebb ilyen műemléke. A víz erejét az ércelőkészítésben, kőzúzásra használták, a völgyben több malom is állhatott. Az ércőrlésre használt malomkövek is helyben készültek, a Kánya-hegy oldalában bukkantak malomkő-készítő manufaktúra nyomaira.