Rákóczi mementó

A község útikönyvekben is jelzett leghíresebb nevezetessége a temető melletti öreg tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa. A matuzsálemet az elmúlt évszázad során többször is csonkolni kellett, de később már nem bírt tovább dacolni az idővel és teljesen kiszáradt. A község jelképévé lett fát azonban „holtában” is megőriztlk az utókornak.

A hatalmas tölgy törzse Farkas Tibor kalocsai szobrász műhelyében alakult át műalkotássá. A művész – aki az ordasi önkormányzat felkérése fogott a munkákhoz – a fejedelem mellszobra mellett, a Rákócziak címerét és egy lovat is belekomponált a sóskúti homokkőből készült mementóba.

A védettnek nyilvánított tölgy elnevezése onnan ered, hogy a néphagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc is megpihent a fa alatta, amikor seregével Ordason táborozott. Hogy mikor járt ott a fejedelem még megoszlanak a vélemények, mert van akik szerint 1704 májusában, míg mások úgy vélik, hogy 1705 júniusában vonulhattak arra a kuruc csapatok. A fa korát 700 évesre becsülik, de megléte annyira beleivódott a helyiek tudatába, hogy az idősek gyakran mondogatják: „Majd kivesznek engöm is a tölgyfa alá.”