Hármas Halom

Szent István király államalapításának ezredik évfordulójának évében, 2000-ben elkezdődött a millenniumi emlékhelyek kialakítása Magyarországon. Madarason a Polgármesteri Hivatal épülete és a templom szomszédságában, az eredeti országzászló lebontott emlékművétől alig néhány méterre épült fel a Hármas Halom. A községi ünnepek rendezésére is kiválóan alkalmas tér kialakítását Szente Károly polgármester és Juhász István alpolgármester a helyi önkormányzati képviselőtestület támogatásával kezdeményezte. Az eredeti elképzelések szerint az ország valamennyi megyéjéből, sőt a Vajdaságból, Erdélyből, a Felvidékről és a Kárpátaljáról beszerzett föld a Hármas Halom földjébe került beépítésre, jelezve ezzel az ország és a nemzet egységét.

„Küldjenek anyaföldet Madarasra mindazon területekről, ahol magyarok élnek!” A község vezetése ezzel a kéréssel fordult a magyar megyékhez és a határon túli magyarsághoz.

Az ország 19 megyéjéből cseréptégelyekben érkezett egy-egy maroknyi az anyaföldből. De jöttek küldemények az ország határain túlról is: mindenhonnan, ahová eljutott a madarasiak kérése. A három részre osztott halom tetején kialakított tűztér alatti ereklyeföld-tartóban helyezték el az ország megyéiből és a határon túlról érkező földadományokat. A domb tetején az emlékkövek és tűztér hátterében az összetartozás és az összefogás érzését jelentő új ereklyés országzászlót emelték.

A kulturális és történelmi emlékhely tervezési és elrendezési elveinek egységgé formálása Merencsics Tibor rajz és művészettörténet szakos tanár és szobrászművész nevéhez fűződik. A Hármas Halmon elhelyezett – hét kőből álló – kőcsoport kompozíciós törvénye a magyar szent korona szerkezeti szabályaira épült. A szobrász az eredeti állapotában meghagyott, különböző színű és felületű kövekre a magyar nemzetség történelmének legfontosabb mérföldköveit megörökítő jeleket véste.

A szimbólumok az őshazára, a honfoglalásra, az államalapításra, Madaras község 1787. évi betelepítésére, az 1848-49-es szabadságharc és a trianoni eseményekre, a 20. és 21. század háborúinak áldozataira, valamint hazánk Európai Unióba történő belépésére emlékeztetnek bennünket.

Az emlékpark pihenőhely is, ahol megtalálható az öt őselem, a föld (a Hármas Halom és a benne lévő földadományok), a fa (örökzöldek és lombhullatók), a tűz (a halom tetején kialakított tűztér), a víz (szökőkút) és a levegő (zászló lobogása).