Szent Anna-templom

A korabeli írásos dokumentumok tanúsága szerint, a településnek már a XIV. században Szent Péter tiszteletére szentelt temploma volt, amelyet egy temető vett körül. E temetőből származik az 1400-as évben elhunyt Tomaj Pál sírköve, amelyet később beépítettek a templom falába. A település ősi egyháza a török hódoltság végére teljesen elpusztult, csupán a harangláb maradt meg viszonylagos épségben.

A templom történetében lényeges változás akkor állt be, amikor a település új földbirtokosa Nedeczei Nedeczky Károly 1754-ben újjáépíttette romjaiból, s még ebben az évben Padányi Bíró Márton püspök fel is szentelte Szent Anna tiszteletére. A templom a ma is látható végleges formáját Nedeczky Károly püspök jóvoltából nyerte el, aki 1806-ban klasszicista stílusban alakíttatta át. A II. világháborúban a német megszállók lőszeres autókat állítottak a templom köré. Egy kívételesen szerencsétlen belövés 1945. március 28-án eltalálta a lőszeres kocsikat, amelyek felrobbantak. A keletkezett hatalmas tűzben porrá égett a tetőszerkezet és az orgona, s lezuhantak a harangok is. A tetőszerkezetet, a hívek áldozat készségének köszönhetően már 1946-ban sikerült pótolni, de a templom belső festésére csak 1954-ben kerülhetett sor. A porráégett orgona pótlására is sor került volna, de a felajánlott orgona olyan rossz állapotban volt, hogy az egyházközség visszautasította. Az új orgona építését a magas költségek mindvégig lehetetlenné tették, ezért a helyettesítést, illetve a pótlást egy elektromos orgona vásárlásával oldották meg.

A templom a település északnyugati részén található dombra épült, ahonnan belátható az egész falu és a tapolcai medence is. Az egyhajós templom tájolása KNy irányú. A keleti homlokzatra épült négyszög alaprajzú tornya két eltérő nagyságú haranggal van ellátva.