Kávás község egy hét domb (Szabó-hegy, Szomi-hegy, Vaskó-hegy, Bükk-hegy, Zsimba-hegy, Öreg-hegy, Zsidó-hegy) között megbúvó település Zala megye északi részén, a Zala folyó völgyében. A terület természeti értékekben gazdag. A felszín alakulásának köszönhetően számtalan helyről különleges tájkép látható. Megtalálhatóek itt különleges életközösségek, növénytársulások, növény-állatritkaságok. Az 1330-as évek óta lakott település kultúrtörténeti értékei ma is fellelhetőek.
A térségre jellemző építészeti stílus, építési technika napjainkban is megtekinthető, tanulmányozható Káváson. A változatos művelésmódok közül a dombok lejtőin történő szőlőművelés kiemelkedő jelentőséggel bír. A hozzá kapcsolódó szőlészeti-borászati tevékenység az itt élők hagyományait, mindennapjait határozza meg. A falukép jellegzetes elemét a Haranglábat fából többször is felépítették, átalakították, míg végül 1936-ben téglából építették jelenlegi formájában. Ez a falu központja. Itt, a Petőfi utca (régi falu) és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél alakult ki a legszebb utcakép, máig őrízve a szeres faluszerkezetet.
A dombok gerincén vezet át a BORONA Tanösvény, amely mellett boronafalú, zsúptetős, faragott, fa oromzatos házak, több száz éves pincék és szőlőprés, eredeti berendezések, archaikus faépítészet nyomai találhatóak.
A tanösvény része a két kávási Tájház, melyek közül az egyik a XIX. sz. végén, míg a másik a XX. sz. elején épült. Berendezésük is e kort tükrözi. A tájházak kívül-belül sárral tapasztott boronafalú, kontyolt zsúptetős épületek.
A szőlőhegyeken közel 30 épen maradt boronapince áll. A környező településeken (Zalacséb, Keménfa, Salomvár, Zalaháshágy) szintén számtalan ilyen pince áll, melyek felmérése folyamatos.
A boronaházakat elhagyva, a szőlőhegyeken boronapincék fogadják az ide látogató turistákat. A finom zalai bornál csak a dimbes-dombos táj lehet lenyűgözőbb. A kettő együtt felejthetetlen élményt nyújt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A térségre jellemző építészeti stílus, építési technika napjainkban is megtekinthető, tanulmányozható Káváson. A változatos művelésmódok közül a dombok lejtőin történő szőlőművelés kiemelkedő jelentőséggel bír. A hozzá kapcsolódó szőlészeti-borászati tevékenység az itt élők hagyományait, mindennapjait határozza meg. A falukép jellegzetes elemét a Haranglábat fából többször is felépítették, átalakították, míg végül 1936-ben téglából építették jelenlegi formájában. Ez a falu központja. Itt, a Petőfi utca (régi falu) és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél alakult ki a legszebb utcakép, máig őrízve a szeres faluszerkezetet.
A dombok gerincén vezet át a BORONA Tanösvény, amely mellett boronafalú, zsúptetős, faragott, fa oromzatos házak, több száz éves pincék és szőlőprés, eredeti berendezések, archaikus faépítészet nyomai találhatóak.
A tanösvény része a két kávási Tájház, melyek közül az egyik a XIX. sz. végén, míg a másik a XX. sz. elején épült. Berendezésük is e kort tükrözi. A tájházak kívül-belül sárral tapasztott boronafalú, kontyolt zsúptetős épületek.
A szőlőhegyeken közel 30 épen maradt boronapince áll. A környező településeken (Zalacséb, Keménfa, Salomvár, Zalaháshágy) szintén számtalan ilyen pince áll, melyek felmérése folyamatos.
A boronaházakat elhagyva, a szőlőhegyeken boronapincék fogadják az ide látogató turistákat. A finom zalai bornál csak a dimbes-dombos táj lehet lenyűgözőbb. A kettő együtt felejthetetlen élményt nyújt.