A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára.
A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett és tesz eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Az igazi látnivalót a táj szépsége, az épített ófalu, a sziklacsúcsra épített belsőtornyos vár, a korhű természeti környezetét őrző fás legelő és a keskenyparcellás szőlőterület domboldala adja.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett és tesz eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Az igazi látnivalót a táj szépsége, az épített ófalu, a sziklacsúcsra épített belsőtornyos vár, a korhű természeti környezetét őrző fás legelő és a keskenyparcellás szőlőterület domboldala adja.