A mai templom 1832-ben, Eszterházy Miklós segítségével épült késő barokk klasszicizáló stílusban. A zsindely tetővel fedett épületet a helyi hanyomány szerint már 1807-ben el kezdik építeni azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt végül is csak 1817-ben lett felszentelve! ( a felszentelés nem azt jelenti, hogy a templom teljesen el készült, valószinű, hogy már használható állapotba került és a teljes befejezés dátuma 1832.).
1908-ban toronyórát kap, mely a palotási templom órájának ikertestvére, 1910-ben palával fedik és a torony új gerendázattal és bádogtetővel újul meg. 1944-ben új secco festményekkel díszítik, festője Tallós Móricz budapesti egyházművész. 1960-ban kezdődtek a templom mai megjelenését is meghatározó állagmegóvási és bővítési munkálatok. A torony alatti épületrészek életveszélyes állaguk miatt teljes elbontásra kerületek. A templom hajót 6.0 méterrel meghosszabbították, új karzat (kórus) és torony épült. A belső boltozatok által szétnyomott falakat vonó rudak és támpillérek beépítésével sabilizálták. A bővítés tervezője Árkai, kivitelezés irányítója Szentgyörgyi Gyula mérnök és építőmester volt. A megújult templomfestés Takács István festőművész munkája.
Az átalakítás előtti állapotáról -az egyik leghitelesebb forrás- Genthon István 1954-ben kiadott Nógrád-megye Műemlékei című munkája a következőket írja: "Jellege: klasszicista. Külneme: A gyengén előre ugró középrész hármas tagozású. A két oldalszárny dísztelen. A kapuzati rész kiugró szemöldökkel, felette keretelés nélküli ablakkal és jobbról-balról magas pillérszéken toszkán lábazatos, fedőlemezzel záruló két-két pillérből áll, melyek a körül futó párkányt tarkítják. Itt a nyugati homlokzaton (a berárati homlokzat) a falsík vízszintes tagolás nélkül érintkezik az orom mezővel. A középrész is felnyúllik a párkány fölé. A toronytest közepén félköríves záródású keresztelt ablak. A toronyt erős kiülésű, gazdag tagozatú párkány zárja és törtvonalú, bádogfedeles sisak fedi. A főpárkányon egy-egy kis urna.
A déli oldalon néhány lépcső vezet a kórus és a torony facsigalépcsőjéhez. A sekrestye -ugyanitt- a szentély beugrásához simul. A hajót két, a szentélyt egy mélyenülő, felül keretelt, sima övpárkányon ülő lunetta ablak világítja meg. Az északi oldal tagolása azonos, de oldal bejárat nélkül. Az egyenes záródású apszison vak lunetteaablak...
Belseje: Az ajtón közvetlenül a kórus alatti térbe lépünk. A középen szögletesen kihasasodó mellvédet két erőteljes oszlop tartja. A hajót kettős fejezet nélküli félpillér tagolja, felette római-dór teljes párkány. Ugyanez a rendszer ismétlődik a kórusmellvéd és a hajófal találkozásánál álló negyed pilléreken, valamint a diadalív pilléreihez széles ívvel csatlakozó negyedpilléreken is.
A szentély a hajónál keskenyebb, négyzetes tér, amelyből egy hevedernyi szélességű, egyenes záródású apszis nyílik. Csehsüveg boltozatok."
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1908-ban toronyórát kap, mely a palotási templom órájának ikertestvére, 1910-ben palával fedik és a torony új gerendázattal és bádogtetővel újul meg. 1944-ben új secco festményekkel díszítik, festője Tallós Móricz budapesti egyházművész. 1960-ban kezdődtek a templom mai megjelenését is meghatározó állagmegóvási és bővítési munkálatok. A torony alatti épületrészek életveszélyes állaguk miatt teljes elbontásra kerületek. A templom hajót 6.0 méterrel meghosszabbították, új karzat (kórus) és torony épült. A belső boltozatok által szétnyomott falakat vonó rudak és támpillérek beépítésével sabilizálták. A bővítés tervezője Árkai, kivitelezés irányítója Szentgyörgyi Gyula mérnök és építőmester volt. A megújult templomfestés Takács István festőművész munkája.
Az átalakítás előtti állapotáról -az egyik leghitelesebb forrás- Genthon István 1954-ben kiadott Nógrád-megye Műemlékei című munkája a következőket írja: "Jellege: klasszicista. Külneme: A gyengén előre ugró középrész hármas tagozású. A két oldalszárny dísztelen. A kapuzati rész kiugró szemöldökkel, felette keretelés nélküli ablakkal és jobbról-balról magas pillérszéken toszkán lábazatos, fedőlemezzel záruló két-két pillérből áll, melyek a körül futó párkányt tarkítják. Itt a nyugati homlokzaton (a berárati homlokzat) a falsík vízszintes tagolás nélkül érintkezik az orom mezővel. A középrész is felnyúllik a párkány fölé. A toronytest közepén félköríves záródású keresztelt ablak. A toronyt erős kiülésű, gazdag tagozatú párkány zárja és törtvonalú, bádogfedeles sisak fedi. A főpárkányon egy-egy kis urna.
A déli oldalon néhány lépcső vezet a kórus és a torony facsigalépcsőjéhez. A sekrestye -ugyanitt- a szentély beugrásához simul. A hajót két, a szentélyt egy mélyenülő, felül keretelt, sima övpárkányon ülő lunetta ablak világítja meg. Az északi oldal tagolása azonos, de oldal bejárat nélkül. Az egyenes záródású apszison vak lunetteaablak...
Belseje: Az ajtón közvetlenül a kórus alatti térbe lépünk. A középen szögletesen kihasasodó mellvédet két erőteljes oszlop tartja. A hajót kettős fejezet nélküli félpillér tagolja, felette római-dór teljes párkány. Ugyanez a rendszer ismétlődik a kórusmellvéd és a hajófal találkozásánál álló negyed pilléreken, valamint a diadalív pilléreihez széles ívvel csatlakozó negyedpilléreken is.
A szentély a hajónál keskenyebb, négyzetes tér, amelyből egy hevedernyi szélességű, egyenes záródású apszis nyílik. Csehsüveg boltozatok."