Földtani különlegességnek számítanak a Balaton-felvidéki – Csobánc és Gyulakeszi szomszédságában található – Papsapka-kövek, melyek még három másik helyen ismeretesek: a Tapolcai-medence keleti részén, a Tapolcától északnyugatra található a Billegei-erdő mélyén, valamint a Bakonyban, Fehérvárcsurgónál fedik ugyanilyen kőtáblák a Tatár-hegy lapos tetejét.
Sokan úgy tudják, hogy kovás kvarchomokkő anyagú kőtengerek csak a Káli-medencében képződtek, ennek látványos ellenpéldái a nevezett kőtengerek. A kőtengerek helyén 9,5 millió éve a Pannón-tó állt, amely körbevette a Bakony és a Balaton-felvidék magasabb hegyeit, melyek alacsony szigetként álltak ki a vízből. A bazaltvulkánok csak később, 3-7 millió éve jöttek létre, így alattuk többnyire szintén pannon homok fekszik.
A Csobánc és Gyulakeszi közelében található Papasapka-kövek a legjobb állapotban megmaradt kőtenger, a földtani folyamatok alig változtattak rajta. A hatalmas „kőasztal” felszíne közel vízszintes, csak a legszélső kőtömbök mozdultak ki helyükről.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Sokan úgy tudják, hogy kovás kvarchomokkő anyagú kőtengerek csak a Káli-medencében képződtek, ennek látványos ellenpéldái a nevezett kőtengerek. A kőtengerek helyén 9,5 millió éve a Pannón-tó állt, amely körbevette a Bakony és a Balaton-felvidék magasabb hegyeit, melyek alacsony szigetként álltak ki a vízből. A bazaltvulkánok csak később, 3-7 millió éve jöttek létre, így alattuk többnyire szintén pannon homok fekszik.
A Csobánc és Gyulakeszi közelében található Papasapka-kövek a legjobb állapotban megmaradt kőtenger, a földtani folyamatok alig változtattak rajta. A hatalmas „kőasztal” felszíne közel vízszintes, csak a legszélső kőtömbök mozdultak ki helyükről.