Kaptárkövek

Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei.

A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el.

Több feltételezés ismert a kultúrtörténeti funkciójuk meghatározására. A kaptárkő kutatók feltevései szerint az Árpád-korban kialakult riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel együtt jelentek meg a kaptárkövek. A nép szájhagyománya szerint többféle feltételezés is létezik, az egyik, hogy temetkezési helyként használták, illetve hogy eleink számára szolgálhatott pogány oltárkő gyanánt. Az elnevezés, a kaptár szó etimológiai vizsgálata is több magyarázatra ad lehetőséget. Legkézenfekvőbb, ahogy a kaptár szóból következtetni is lehet, az, hogy méhkaptár céljait szolgálták ezek a nyílások.

A méhészek szerint a fülkék nagyrésze alkalmas háttér egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Több külföldi példa erősíti ezt a véleményt. Volt olyan fülke, amelyben méhviasz maradványit fedezték fel, így ez is bizonyíték lehet a fülkék méhkaptárként való felhasználására.

Olyan vélekedés is napvilágot látott, mely szerint a honfoglalás korában egy kis népcsoport készítette a fülkéket áldozati ajándékok tárolására. Sajnos a régészeti ásatás sem hozott értékelhető eredményt, pedig több kaptárkő előteréből kerültek elő XI. századi edénytöredékek, üvegdarabok, és karddarab is. Valószínűleg a kaptárkövek eredeti funkciójának megfejtése az utókor számára jelent feladatot.