Kőporos szurdok

A Mész-patak szurdokának riolittufáját a víz és jég tárta fel, egy keskeny, omladékos, vadregényes kanyont képezve. A helyiek Kőporosnak nevezik a párszáz méteres völgyszakaszt, mely nevéhez hűen folyamatosan porlad, omladozik, így figyelmesnek kell lennünk a bejárásakor. Az áttöréses szurdokvölgy időszakos patakmedrében mészkőgörgetegeket is találhatunk, valószínűleg ezek a keményebb kőzetek is segítettek a szurdok képződésében.

A hófehér, porlékony, függőleges sziklafalak közé az aszfaltútról egy kiépített ösvényen tudunk leereszkedni. Hóolvadások vagy nagyobb esőzések után a patakmederben ugrálva juthatunk előre a szűkületben. A riolittufa-szorosból kiérve a Hideg-kút-laposa fás legelőjére érünk, ahol a Déli-Bükk lejtői által övezett medenceszerű mélyedésben szürkemarhagulya szokott legelni.