Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba.
A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
A Bükkalját felépítő riolittufa keletkezéséről (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáiról - egyben kultúrtörténeti különlegességeiről -, a kaptárkövekről (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeiről (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőkről, hegyi rétekről, a gyertyános tölgyesek, a szurdokerdők, a melegkedvelő tölgyesek és a karsztbokorerdők élővilágáról, valamint hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyéről, a Suba-lyuk nevű barlangról (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) a tanösvény-ismertető füzetből kapunk átfogó ismereteket.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
A Bükkalját felépítő riolittufa keletkezéséről (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáiról - egyben kultúrtörténeti különlegességeiről -, a kaptárkövekről (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeiről (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőkről, hegyi rétekről, a gyertyános tölgyesek, a szurdokerdők, a melegkedvelő tölgyesek és a karsztbokorerdők élővilágáról, valamint hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyéről, a Suba-lyuk nevű barlangról (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) a tanösvény-ismertető füzetből kapunk átfogó ismereteket.