Budapest látnivalói

Szent István Bazilika

Cím Budapest V. kerület, Szent István tér 1. 47.500872 N, 19.053973 E
Útvonaltervezés
térkép
Kapcsolat Telefon: 1/311-0839 Web: www.bazilika.biz Email küldése
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el,

Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalaslett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.

Különleges építési és restaurálási és gépészeti megoldások
Az épétési munkák leglátványosabb elgondolása a munkaállványok függesztése volt. A Nagytornyok főpárkány feletti javítását az órapárkány felett telepített tartószerkezetre szereltük, illetve onnan fügesztettük le. A belső kupola és a kupoladob restaurálásához a padló terhelése helyett hídszerkezetet függesztettünk le a kupola ablakaiból, majd erre építettük az állványt a kupola csúcspontjáig, illetve a hídról függesztettük le az állványzatot a donga boltozatokig. A súly illetve költség megtakarítás tetemes, 50% volt.

A szentély mozaik restaurálása
A templom belső díszítésében és az elhelyezett műalkotásokban a legnagyobb kár a mozaikokat és a falak műmárvány burkolatát érte. A műalkotások között a legnagyobb értékű a szentélyben készült öt mezős mozaik, mely a szentmise allegóriáit ábrázolja. Benczúr Gyula olajfestmény terve alapján a velencei Salviati és Jesurum cég készítette. A II. világháborúban átázott boltozattól a mozaik elvált. A falazat fűtésével és a külső tér egyidejű gépi szárításával, majd kötőanyag kívülről történő injektálásával a mozaik "visszaszorítható" volt a helyére.

A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, melynek turisztikai hasznosítása miatt szükséges volt felvonók beépítése. Ezek frekvencia szabályozással, gépház nélkül, 60% villamos energia megtakarítással üzemelnek. Elhelyezésük: 2 db főhomlokzat mögötti kémény felhasználása liftakna céljára, 2 db felvonó a kupoladobban az evangélista szobrok mögött. Az üzembe helyezéssel lehetővé vált, hogy a kilátó gyalogosan 364 lépcsőfok megmászása helyett két liften utazva, némi sétával megközelíthető.
szt_istvan_templom.webp szt_istvan_templom2.webp szt_istvan_templom5.webp Szt_Istvan_templom_7.webp