Református templom

A 17. század második felében a falu megmaradt népessége (Magyarbarnag népességének egy része) már a református hitet követte. Ezt bizonyítja egy korabeli oklevél, amely szerint a református gyülekezet prédikátora, Komáromi János 1671-ben méhtizedet adott a veszprémi püspöknek. Három évvel később azonban, 1674-ben a prédikátorok felségárulási perével kapcsolatban elkobozták javait, majd gályarabságra ítélték. Rá emlékeztet a barnagi református templom bejárata melletti két emléktábla egyike.

A magyarbarnagi református egyházközség 1768-ban iskolát is alapított, amelyben a tanítói tisztséget a mindenkori református lelkész gyakorolta.

Barnag református egyházközsége első templomának pontos helyét és építésének idejét nem ismerjük. A ma is látható templom 1845-ben egy 1721-ben kőből falazott oratórium helyére épült, klasszicizáló késő barokk stílusban. A templom egységes stílusú berendezése (padok, úrasztala, szószék) is ebből a korból származhat.

A bejárat melletti második emléktábla Szilassy Sándor református lelkészre emlékeztet, akit 30 éves barnagi szolgálat után az 1945 márciusában bevonuló szovjet katonák kegyetlenül meggyilkoltak.

A bejárat fölött Magyarbarnag gyülekezete emlékezik egy emléktáblán az első világháborúban elesett hozzátartozóira.
A templom műemlékvédelem alatt áll, az épület jó állapotban van, környezete rendezett. A templomban ma is istentiszteleteket tartanak.