Lápastói misézőhely

Zsombó nagyközségben a Lápastó dűlőben a Zsombó 038/101 helyrajzi szám alatt van a kereszt és a harang.

Zsombói 1950-ig Kiskundorozsma tanyavilága volt a községgé szervezéséig.
Lápastó feletti homokdombos erdőrészt az 1698 és 1702 között engedéllyel szőlőheggyé alakította Dorosma (Kiskundorozsma) Képviselő-testülete. Az erdőt kivágatták, a területet kb. 300 négyszögöles parcellákat alakítottak ki és örök áron eladták. A szőlő területeket a kialakított utakon lehetett megközelíteni minden gazdának. Egy parcella megmaradt üresen, ahova az új község felépítette a csőszházat, elébe a feszületet és a harangot. A szőlőhegy körüli terület volt a Baromjárás akkori nevén. Az állatoktól úgy védték meg a szőlőhegyet, hogy mély árokkal vették körül. A fő bejáró utat pedig szálfákkal, kerítéssel zárták el. Szigorúan büntették az esetleges állati kártételt.

Lápastó szőlőhegy egy önálló gazdasági egység volt. Maga gondoskodott területe őrzéséről és a hitbéli teendőkkel. A gazdák maguk közül úgynevezett öreggazdát választottak, aki a közösség érdekében eljárt.

Kiskundorozsmán valamelyik kocsmában csőszt választottak - előtte jelentős idővel a kisbíró dobszó mellett a lehetőséget kihirdette. A megválasztott csősz a közös épületben 1 szoba, 1 kamra épületben lakott családjával.

A hitbéli teendők nagyon fontosak voltak. A területet megszentelték és évenként egy nap, mégpedig a Szentháromság vasárnapján minden tulajdonos és családja részt vett a közös misén, majd azt közvető megbeszélésen, amely során az öreggazda számot adott a közösségi vagyon helyzetéről, valamint a szőlők közötti utakon, ahogy nevezték "közökön" lévő fűtermést elárverezték. Ez volt a közösség fő bevételi forrása.

1927-ben Zsombó tanyaközpontban, kb. 3 km-re templomot avattak. Akkor úgy határoztak, hogy a templomba mennek, ott jelennek meg a Lápastó szőlőhegyi gazdák. Jég verte el a szőlőhegyet. Megfogadták, hogy az évi Szentháromsági misét mindig megtartják a Lápostó szőlőhegyen. Innentől fogadalmi mise.

Az 1920-as évektől, a gazdasági válság időszakában 1929-től jelentősen megnőtt a szőlőhegyben megtelepedettek száma. 1949-től minden társadalmi szervezetet megszüntettek. Fokozatosan megszűnt az öreggazda szerepe is.

A csősz helyett a szőlőhegyben lakók” harangoztak, hogy jég ne legyen”, de gondozták a keresztet, harangot és mindig megtartották a misét.

Önkormányzati és egyházközségi összefogással pályázatból 2007-ben a kereszt és harang megújult, misézőhely került kialakításra. Megnőtt a látogatók száma. Előbb csak mise volt a Lápostói keresztnél Szentháromság vasárnapján. Felújították a régi hagyományt. Szentháromság vasárnapján Zsombó nagyközségben lévő templomban nincs mise, csak a Lápastó szőlőhegyben. Sőt egy évben felelevenítésre került, hogy a templomból kereszttel zarándokoltak gyalogosan a misére.

A Wesselényi Tanyai Népfőiskola Egyesület magáénak érezte előtte is a fogadalmi mise támogatását. Zsombó Nagyközség Önkormányzata anyagi segítségével Dr Vass Erika néprajzos szakértő (családi köteléke és meggyőződése alapján) vezetésével készült a film felhasználva régebbi szakértő felvételeit. Dr. Vass Erika nemcsak a szakértői, hanem utazási költségeit is díjmentesen végezte. A Népfőiskola tagjai önzetlen segítségével készült el a film.

A DVD címe: A csőszbértől a Szentháromság vasárnapjáig Fogadalmi mise Zsombón, az egykori szőlőhegyen.

Kiskunság szőlőhegyeiben, így (Zsombó 1950-ig Kiskundorozsma tanyavilága volt) Kiskundorozsmán is a szőlőhegyek önálló gazdasági és szellemi élet területeiként önálló köztestületként működtek. Az önállósággal rendelkező hegygazdaságokat is 1949-ben törvényileg megszűntették. Lápastó szőlőhegy megváltozott, de végig megőrizte kulturális, szakrális jellegét. A települési és egyházi Képviselő-testületek Zsombón ezt felkarolták. A körülményeket nemcsak felajánlással, önzetlen segítséggel, hanem pályázat útján is méltóvá tették. A fogadalmi mise átvészelte a nehéz időszakot. Ma már a mise szellemi közösséget összetartó ereje biztos.