A településen megtekintésre érdemes az 1739-ben épült, védett kerttel rendelkező barokk Rimanóczy kastély, mely 1951-től a Fővárosi Tanács Szociális Otthonaként működik.
Műemlék az 1739-ben épült gyülevizi kastély. A művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kiskastélyai közé tartozik. Ma Pejachevich kastély néven emlegetik, holott csak a 18. század végétől volt a Pejachevich család birtokában, akkor sem véglegesen. A kastély parkban szabadon álló, hosszan elnyúló egyemeletes, csak a kétemeletes, barokk stílusú épület.
Az udvari homlokzata egyszerűbb, mint a kerti, aminek az a magyarázata, hogy a kastély építésekor itt vezetett az út Zsirától Salamonfa felé. A saroképületek a magasra húzott szabadon formált félpillér-fejezettel, a fordított csatra emlékeztető orommal a bécsi iskola sajátosságait viselik, feltehetően Hillebrand vagy Fischer von Erlach egyik tanítványa tervezte.
A kastélyról az a hiedelem járja, hogy Mária Terézia vadász-kastélya volt, aki többször is megfordult Gyülevizen. A kastélyparkhoz 6 hektáros angol-park csatlakozik. A park kialakítása az 1800-as évek végére tehető. Az angolparkra jellemzően ma is megvan a kastély előtti kertrész, amelyet a faállomány követ kisebb-nagyobb tisztásokkal, így jó rálátás nyílik az egyes facsoportokra, ill. magára a kastélyra.
A parkban a lombos fajok uralkodók csoportos elrendezésben. Van magas kőris, platán, feketenyár és vadgesztenye csoport. Számos fa kerülete meghaladja a 3 métert, magasságuk pedig a 28-30 métert is. Meglepően egészségesek az itteni szilek, a szilfavész alig tett kárt bennük. Fenyői közül kiemelkedő a mamutfenyő, de erdeifenyők és lucfenyők is vannak.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Műemlék az 1739-ben épült gyülevizi kastély. A művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kiskastélyai közé tartozik. Ma Pejachevich kastély néven emlegetik, holott csak a 18. század végétől volt a Pejachevich család birtokában, akkor sem véglegesen. A kastély parkban szabadon álló, hosszan elnyúló egyemeletes, csak a kétemeletes, barokk stílusú épület.
Az udvari homlokzata egyszerűbb, mint a kerti, aminek az a magyarázata, hogy a kastély építésekor itt vezetett az út Zsirától Salamonfa felé. A saroképületek a magasra húzott szabadon formált félpillér-fejezettel, a fordított csatra emlékeztető orommal a bécsi iskola sajátosságait viselik, feltehetően Hillebrand vagy Fischer von Erlach egyik tanítványa tervezte.
A kastélyról az a hiedelem járja, hogy Mária Terézia vadász-kastélya volt, aki többször is megfordult Gyülevizen. A kastélyparkhoz 6 hektáros angol-park csatlakozik. A park kialakítása az 1800-as évek végére tehető. Az angolparkra jellemzően ma is megvan a kastély előtti kertrész, amelyet a faállomány követ kisebb-nagyobb tisztásokkal, így jó rálátás nyílik az egyes facsoportokra, ill. magára a kastélyra.
A parkban a lombos fajok uralkodók csoportos elrendezésben. Van magas kőris, platán, feketenyár és vadgesztenye csoport. Számos fa kerülete meghaladja a 3 métert, magasságuk pedig a 28-30 métert is. Meglepően egészségesek az itteni szilek, a szilfavész alig tett kárt bennük. Fenyői közül kiemelkedő a mamutfenyő, de erdeifenyők és lucfenyők is vannak.