Östör kápolna

Östör József országgyűlési képviselő 1924-ben építtette, fiatalon elhunyt fia, Östör Antal emlékére, aki költő volt. Tervezte és kivitelezte Schármár Károly soproni okleveles kőfaragómester. 1924. június 13-án Antal-napkor szentelte fel az épületet Baán János süttöri esperes-plébános, az elhunyt költő nagybátyja. Évente egyszer, Szt. Antal ünnepén (június 13.) tartanak Szentmisét.

A II. világháború viszontagságai következtében teljesen leromlott állapotban volt 1994-ig. Ekkor a Zsiráért alapítvány teljesen felújította a tetejét, új tetőszerkezet, új zsolnai mázas kerámia tetőcserép (megfelel az eredeti pirogránit cseréppel). A tetőt Bellovits István ácsmester, zsirai lakos készítette. 1995-ben a kápolna belsejét: az apró darabokra szétvert oltárt és Szent Antal szobrát Kovács György fertőhomoki lakos szobrász-restaurátor az eredeti maradványokból készítette. A belső kőműves munkálatokat Lócsi István rábatamási lakos végezte a helyi kőművesekkel. Belülről újra lett színezve, ez Sárvári József szobafestő, zsirai lakos munkája. 2 db üvegablakot a zsirai Szent Lőrinc templomból hoztak. A kriptafedeleket és két lépcsőt is pótolták.

Oltár:
Margitbányai durvamészkőből faragott oltár, melyet két oszlop tart jobbról és balról. Az oszlopok között kőből faragott dombormű (relief) kereszt van. Nyitott tabernákuluma van, mely kőből épült. A tetején Szent Antal szobra áll, mely kőből van faragva.