Békássy-Bezerédj kastély

Az alkotóotthon eredete tisztázatlan. Vannak, akik úgy vélik, hogy a templomos lovagok lovagháza volt. Nem bizonyított, de egyes vélemények szerint az 1183-ból származó Lucius pápa által kiállított okiratban említett Signe nevű birtok azonos Zsennyével. (A levéltári adatok, kizárják ezt a véleményt. A Szombathelyi Levéltár szakemberei egyértelműen elutasítják az azonosítást.) Tagozódása, beosztása és alakja azt bizonyítják, hogy eredeti rendeltetése nem úrilak volt. Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették.

A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést a Sennyey család kezdte el. A XVI. században Sennyey Ferenc idején kisebb kúria lehetett. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet.
Ekkor igényesebb (1550-es években) kastéllyá bővítették, amelyben megszállt Kanizsai Orsolya és háza népe is. A malom és az udvarház körül vizesárok készült.
1559-ben komoly építkezések történhettek, mivel 1559 márciusában a Sennyey Ferenc prefektussága alá tartozó, Nádasdy birtokban lévő Sopronkeresztúrról két uradalmi ácsmestert, a sárvári Mártont és a lövői Jánost Zsennyére küldték építeni.

A kastély erődített jellegét bizonyítja az is, hogy később még más családok is őriztették értékeiket Zsennyén. ..a Rába mögött lévő építmény biztonságosabb voltát támasztja alá az az adat is, amely szerint Sitkey Jakab özvegye, Tahy Anna 1576-ban itt, Sennyey őrizetében tartotta értéktárgyait, nem pedig családjának a Rábától keletre fekvő sitkei kastélyában. A kastély egy darabig a Sennyey család dunántúli ágának a tulajdonában volt, de 1675-től már a család tiszántúli ága volt a kastély ura.

A Sennyey család a XIX. század közepéig lakott itt. Sennyey Károly 1828-ban adta el a kastélyt és egyéb birtokait 54 ezer forintért Bezerédj Györgynek, József nádor alnádorának. 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépítést hajtott végre. Az eredetileg reneszánsz udvarházat több ízben is átépítették. Utoljára 1829-ben az Angliából hazatelepült botanikus Bezerédj György építette át Tudor stílusban. Ő alakította ki az épület körüli tájképi kertet is a helyben lévő kőrises-tölgyes idős egyedeinek meghagyásával. Bezerédj György az 1830-as években ritka növényeket, fákat hozatott, a 22 holdas parkot arborétummá fejlesztette.

Bezerédj György 1863-ban hunyt el. Ekkor Elek nevű fia vette át a birtokot. Bezerédj Elek Bécsben tanult, diplomáciai pályára készült. Az 1848-49-es szabadságharc hatására azonban lemondott eredeti szándékáról és a továbbiakban építészetet tanult. Az utolsó lényeges bővítést Bezerédj Elek végeztette 1863 és 1867 között, amit igazol a bejárat feletti kronosztichon. Ez a következő szöveget tartalmazza: DVpLICaVIt CrVCeM, Alexius de Bezered

A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Ezt az állapotot őrizte meg napjainkig. A XX. század elején (1910-11-ben) Bezerédj Elek leánya, Emma, Békássy Istvánné építtette át az első emelet egy részét. Ekkor bontották le a hall fiókos dongaboltozatát és síkmennyezetet építettek.

A Békássy család a két világháború között nem változtatott a kastélyépületen.
Bezerédj Elek utódai a Békássy család tagjai őrizték híres könyvtárát és arborétumát.