A ciszterci atyákat a franciaországi Clairvauxból III. Béla király hívta a Bakonyba, hogy az irdatlan területen építsék fel templomukat, kolostorukat és teremtsenek annak környezetében a világi népesség számára követhető gazdasági és szellemi kultúrát.
A XII. és XIII. század fordulóján felépítették korai gót stílusban a toronynélküli templomukat és kolostorukat. Az Európa hírű épület a törökhódoltság idején veszítette el eredeti funkcióját, mert lakói menekülésre kényszerültek. A Bakony közepén magányosan álló épület 150 év alatt sem ment annyira tönkre, hogy ne lehetett volna restaurálni.
Zirc újraalapítását szervező német heinrichaui ciszterciek új otthont építettek maguknak, a napjainkban is látható barokk templom és klasszicista monostor épületegyüttesét. Ami a régieknek szép volt az újaknak nem alapon a középkori templom és monostor még álló falait felrobbantották és kváderköveit az új építkezésnél felhasználták. (Az épület alapjaiba és a barokk templom északi homlokzatába.)
A középkori templom egyik tartó pillére látható a Köztársaság úton a Szent Imre szoborral és az Őt körülvevő barokk angyalokkal. A szobor együttes 1749-ben került az oszlopra. A barokk templomban látható még a középkori templomból származó tanú kváderkő, amelyen latin szöveg olvasható, ami arról tanúskodik, hogy III. Béla halála (1196) után fia Imre király oltárt alapított, jelezvén ezzel a gesztussal, hogy a ciszterci apátságnak ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint édesapja.
A középkori templom és monostor romjait 1913-ban Hümpfner Tibor ciszterci atya irányításával részben feltárták, sajnos a feltárt romok konzerválására nem volt anyagi bázis és ezért betemették. Az ásatások eredményeiről készült rajzok, fotók, az előkerült faragott kövek rendkívüli régészeti értékekről tanúskodnak.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A XII. és XIII. század fordulóján felépítették korai gót stílusban a toronynélküli templomukat és kolostorukat. Az Európa hírű épület a törökhódoltság idején veszítette el eredeti funkcióját, mert lakói menekülésre kényszerültek. A Bakony közepén magányosan álló épület 150 év alatt sem ment annyira tönkre, hogy ne lehetett volna restaurálni.
Zirc újraalapítását szervező német heinrichaui ciszterciek új otthont építettek maguknak, a napjainkban is látható barokk templom és klasszicista monostor épületegyüttesét. Ami a régieknek szép volt az újaknak nem alapon a középkori templom és monostor még álló falait felrobbantották és kváderköveit az új építkezésnél felhasználták. (Az épület alapjaiba és a barokk templom északi homlokzatába.)
A középkori templom egyik tartó pillére látható a Köztársaság úton a Szent Imre szoborral és az Őt körülvevő barokk angyalokkal. A szobor együttes 1749-ben került az oszlopra. A barokk templomban látható még a középkori templomból származó tanú kváderkő, amelyen latin szöveg olvasható, ami arról tanúskodik, hogy III. Béla halála (1196) után fia Imre király oltárt alapított, jelezvén ezzel a gesztussal, hogy a ciszterci apátságnak ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint édesapja.
A középkori templom és monostor romjait 1913-ban Hümpfner Tibor ciszterci atya irányításával részben feltárták, sajnos a feltárt romok konzerválására nem volt anyagi bázis és ezért betemették. Az ásatások eredményeiről készült rajzok, fotók, az előkerült faragott kövek rendkívüli régészeti értékekről tanúskodnak.