Református templom

A ma is látható templom helyén a hívek kétszer is építettek fából templomot. A Türelmi Rendeletet követően 1786-ban kőből építettek tornyot a fa templomtesthez, majd 1802-ben szintén kőből építettek egyhajós templomot elődje helyére. Ez bizonyíthatóan festett kazettás, vízszintes mennyezetű volt. A templomot 1841-ben bővítették, s nyerte el mai formáját. A kereszthajós szerkezetű, boltíves mennyezetű templom késő barokk stílusban épült. Az 1877-ben beépített orgona Lesnyik József és Kész Ernő mesterek munkáját dicséri.

A templom egyik legfőbb jellegzetessége, – Kárpát-medencében is egyedülálló módon – hogy tetején a csillag bibliai szimbóluma alatt a katolikus Habsburg-ház címerét találjuk, mely utal az első megépült református templom történetére:
Írott források szerint a falu lakosságának jelentős része az 1650-es évektől református volt. A szomszédos Pécsvárad katolikus árnyékában sokáig lehetetlen volt református templomot építeni akárcsak fából is. Az engedélyt az egykor Linzből ideérkező báró Zinzendorf adta meg, mint a dominium tulajdonosa, viszonozva a helybéli református Vókai György figyelmességét. A korabeli dokumentumok szerint a reformátusság háláját fejezte ki a címerrel, míg a ma utazója hozzáteszi, hogy az bizony a védelem pajzsa is volt a katolikus klérussal szemben, melynek nagy hatása volt a térségben a közigazgatásra.

A templom méltó párja az 1886-ban épült parókia, melynek egykori lakói között ott találjuk Csekei István esperest, aki a Tolnai Református Egyházmegyének volt egyházkormányzója. Itt élt és szolgált 1927-1947-ig dr. Fülep Lajos lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus, esztéta, egyetemi tanár is, akinek emlékét megőrizendő emlékszobát nyitottak meg 1975-ben.