Zengővárkony látnivalói
Fülep Lajos emlékszoba
Zengővárkony Baranya megyében, a Mecsek hegység délkeleti lejtőjén található. A község írásban fellelhető története Szent István királyig nyúlik vissza. Az azt követő századokból kevés írásos anyag maradt fenn.
Egy 1652. évi felmérés szerint itt már akkor református gyülekezet élt. Első templomukat 1733-ban építették, amelyet tűz pusztított el, a második 1750-ben épült. A fából épült templomok után a harmadikat 1802-ben már kőből emelték, mely felújítva ma is fogadja a híveket.
Dr. Fülep Lajos, az akkor már ismert művészettörténész 1927-ben Zengővárkonyt választotta református lelkipásztori működése színhelyéül, ahol 1947-ig élt és dolgozott. Kántortanítója Császár János volt. Kettejük két évtizedes munkája áldásos volt nemcsak a falu számára, hanem az egyetemes magyar kultúrát is gazdagította.
Nagy szerepük van abban, hogy a falu ősi kultúrája, népszokásai a mai napig fennmaradtak, s az összegyűjtött, életben tartott népművészeti emlékek és hagyományok átörökíthetők a jövőbe is.
Fülep Lajos 1930-ban Baumgartner díjat nyert a Művészetírói és Kritikusi Munkájáért.
A díjjal járó pénzből a parókián könyvtárszobát építtetett, amit be is rendezett.
1947-ben meghívást kapott a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Ezt az állást el is fogadta, és elköltözött a faluból, de rendszeresen visszajárt a régi gyülekezete körébe.
1970-ben halt meg Budapesten. Halálának első évfordulójára emléktáblát helyezett el a Baranya Megyei Múzeum Igazgatósága a parókia falára, majd a könyvtárat Fülep Lajos emlékszobává rendezték be. Itt írásos dokumentumok, fényképek mutatják be életét és munkásságát.
Egy 1652. évi felmérés szerint itt már akkor református gyülekezet élt. Első templomukat 1733-ban építették, amelyet tűz pusztított el, a második 1750-ben épült. A fából épült templomok után a harmadikat 1802-ben már kőből emelték, mely felújítva ma is fogadja a híveket.
Dr. Fülep Lajos, az akkor már ismert művészettörténész 1927-ben Zengővárkonyt választotta református lelkipásztori működése színhelyéül, ahol 1947-ig élt és dolgozott. Kántortanítója Császár János volt. Kettejük két évtizedes munkája áldásos volt nemcsak a falu számára, hanem az egyetemes magyar kultúrát is gazdagította.
Nagy szerepük van abban, hogy a falu ősi kultúrája, népszokásai a mai napig fennmaradtak, s az összegyűjtött, életben tartott népművészeti emlékek és hagyományok átörökíthetők a jövőbe is.
Fülep Lajos 1930-ban Baumgartner díjat nyert a Művészetírói és Kritikusi Munkájáért.
A díjjal járó pénzből a parókián könyvtárszobát építtetett, amit be is rendezett.
1947-ben meghívást kapott a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Ezt az állást el is fogadta, és elköltözött a faluból, de rendszeresen visszajárt a régi gyülekezete körébe.
1970-ben halt meg Budapesten. Halálának első évfordulójára emléktáblát helyezett el a Baranya Megyei Múzeum Igazgatósága a parókia falára, majd a könyvtárat Fülep Lajos emlékszobává rendezték be. Itt írásos dokumentumok, fényképek mutatják be életét és munkásságát.
További keresési lehetőségek