Zalavár látnivalói
Kis-Balaton
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
A vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. A Kányavári-sziget azonban mindenki számára nyitva áll a szabadidő kulturált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is.
A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik.
A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de - főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt védett vagy valamely nemzetközi egyezmény által érintett madárfajok száma 260, ezek közel fele fészkel is a területen. Itt fészkel például a nagy kócsag, a kis kárókatona, a cigányréce, és legnagyobb ragadozó madár fajunk, a rétisas is. Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él itt. További ritka, védett fajok az északi vagy patkányfejű pocok, a csalitjáró pocok, a nyuszt és a hermelin.
A Kis-Balaton hüllő- és kétéltűfaunája szintén nagyon gazdag, valamint fontos táplálkozó-területe a denevéreknek is. A védett halfajok közül pl. a lápi póc és a réti csík tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, értékes mocsári fajokból áll. Változatos élőhelyeinek köszönhetően a nemzeti park szitakötőfajokban egyik leggazdagabb területe, a számos elterjedt fajon kívül 7 ritka, védett szitakötőfajt tartunk számon a Kis-Balaton területéről.
A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, az igen ritka, védett lápi csalán, valamint számos orchideafaj is. Kiemelt érték továbbá a nádi boglárka, a gyilkos csomorika és a mocsári lednek.
Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.
A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert élővilággal együtt.