Zélpusztai kápolna

A kápolna alaprajza háromkaréjos, a keletnek forduló félköríves szentélyhez kétfelől egy-egy szimmetrikus kanyarulat fonódik. A bejárat a nyugati főhomlokzaton van, alacsony torony emelkedik fölébe, szintén bádogborítású, arányos gúlasisakkal, rajta vaskereszttel. Az északi oldalon kis sekrestye kapcsolódik az íves falkaréjhoz.

A belsőben mindenütt csupaszon látható téglafalak bonyolult geometriai szerkezetet mutatnak. A középtér boltozata úgynevezett csehsüveg, a három félkaréjt félgömbkupolák fedik be, a körívek találkozásánál kosárgörbét alkotnak a falazott hevederek. Bravúros munkát végzett az építőmester, annyi szent. A kápolna belseje ki van fosztva, oltára, berendezési tárgyai, bútorai eltűntek. A vélhetően kincskeresők által megbolygatott padlózat alól, a szentély felőli részen kripta fedetlen ürege tátong.

Alaprajza, amint utaltunk rá, szinte megegyezik a Győr megyei Rábaszentmiklós templomáéval. Mindkettő háromlevelű lóhere formájú, de míg az előbbi a XII. században épült román stílusban, a zélpusztai épület barokk. Ismerjük keletkezésének évét is: 1767. Mégis ez utóbbi, roppant archaikus térszerkezetével, hagyományos téglafalazatával szinte oly ódon hatású, mint hat évszázaddal korábbi előképe. Építészeti szimbolikája a Szentháromságot jeleníti meg, amint sok hasonló, hármas egységet mutató szakrális építményé.

A katolikus kápolna régóta áll használaton kívül. A történelem láthatóan félbeszakította a hely eredeti birtokosainak, a Batthyány család tagjainak itteni tevékenységét, a gazdálkodást jó időre mások kezére bízta. Az államosított majorból nemrég megint privát birtok lett, viszont most egy értékes műemlék romladozik magánterületen.