Zalaszentbalázs látnivalói

Nagyboldogasszony templom

Cím Zalaszentbalázs Kossuth u. 142. 46.591917 N, 16.917556 E
Útvonaltervezés
térkép
Kapcsolat Web: www.zaol.hu
A Zalaegerszeg – Nagykanizsa között vezető főúton messziről látszik Zalaszentbalázs dombra épült temploma. Valamikor Zalaszentbalázs sem úgy települt, mint most, hanem a templom mögötti, Pusztának hívott térségben, a dombon sorakoztak házai. Akkor még a mostani falu helye a főúttal együtt mocsaras, lápos vidék volt.

A XIII. századtól Zala megyében is gyakori volt, hogy a felépült templom védőszentjéről nevezték el a körülötte létesült falut. A környéken, a Bocska-Börzönce- Kürtöspuszta, illetve Pölöskefő-Kacorlak-Magyarszedahely négyszögben ekkortájt még nem volt templom, ezért feltételezhető, hogy a felsorolt települések központjában, jól látható dombtetőn építettek templomot Szent Balázs tiszteletére, s annak védőszentje nevét kapta meg a falu.

A helység első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. A helynév Balázs, a Blasius magyarítása. Szent Balázs (Blasius) az örményországi Szebaszte város püspöke volt. Diocletianus római császár uralkodása idején (284-305.) Licinius helytartó keresztényüldözései során szenvedett mártírhalált. A római helytartó elrendelte kínvallatását is: húsát birkanyíró ollóval szaggatták le, majd lefejezték. Balázs a torokfájásban szenvedők és a birkanyírók védőszentje. Ünnepén, február 3-án két gyertya között megáldják a hívők torkát, amit Balázs-áldásnak hívunk.

Az írásokban 1333-ban már a templom Jakab nevű papját is említik a források. A falu gyorsan fejlődött, 1459-ben vásáros és királyi sókamarai székhely, 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát.

Mint oly sok magyar falunak, Zalaszentbalázs fejlődésének is a török háborúk vetettek véget. 1664-ben felperzselték a vidéket. A környék falvait törölték az adózó, robotoló falvak sorából, mert megsemmisültek. 1690-ben pedig a Kanizsa várának visszafoglalást irányító főkapitány rendelte el, hogy a Zalától délre eső falvakból mindenki költözzön el, mert mindent felgyújtanak a Kanizsai törökök kiéheztetéséhez. A falvak többségében ekkor sem pap, sem templom nem volt, a környéken csak Hahóton működött plébánia. Zalaszentbalázson 1730-ban „Urunk színeváltozása tiszteletére épült egy kisebb templom, ami az 1770-es évekre lepusztult. A mai templom építését a kanizsai birtokközponttal rendelkező Inkey Boldizsár támogatta. Szentbalázson szőlőt is vásárolt az építendő templom részére azzal a céllal, hogy a termését értékesítsék, s a bevételt fordítsák a templomra.

A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt barokk templom 1781-ben készült el, melynek tornyát csak 1784-ben fejezték be, majd 1788-ban megalakult a szentbalázsi plébánia, melynek filiái akkor Bocska, Börzönce, Kacorlak, Magyarszerdahely és Pölöskefő voltak (ma Börzönce, Pölöskefő). A szentbalázsi templom oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A Nagyboldogasszony templom közvetlen elődje Urunk színeváltozása volt, így az eredeti Szent Balázs püspök nevét már csak a falu neve őrzi. Az 1950-es években ez is veszélybe került, hiszen „felsőbb utasításra” a szentek nevét hordozó községeknek előírták a névváltoztatást, pontosabban a szentek nevének elhagyását. Szerencsére az 1953-as politikai változások megakadályozták ennek végrehajtását.
Kirandulastervezo_Zalaszentbalazs_Katolikus_templom_1.webp Kirandulastervezo_Zalaszentbalazs_Katolikus_templom_2.webp Kirandulastervezo_Zalaszentbalazs_Katolikus_templom_3.webp