Szent Vendel kápolna

A Keszthelyről Sümegre vezető országút közepe táján Zalaszántó település szívében a Fő utca 77. szám mellett, baloldalon található egy kis hajdani temető kápolna Tátika és Rezi várromok ölében.

A kápolna egyhajós, félköríves szentélyű, alacsony, zömök tornyos, kelet-nyugat tengelyű, boltozott épület. A hajó teljes szélességét átfogó félköríves apszisú szentélye nyugat felé néz. A szentélyt egy rézsűs támpillér támasztja. Vaskos keleti tornya, melyet falazott nyolcszögű gúlasisak fed, a hajó elé ugrik, földszintje kis előcsarnokot alkot, ahonnan a dongaboltozattal fedett hajóba lehet lépni. Az oltármenza falazott és a szentély teljes szélességét elfoglalja. Az apszis fél gömb kupolával fedett.

A legújabb kutatások szerint a torony másodlagosan épült a hajó keleti homlokzatához. A torony csatlakozó fala alatt ugyanis vakolt-meszes réteg található. Úgy tűnik, hogy a barokk kápolna egy korábbi, talán lakóépület felhasználásából épülhetett, eredetileg torony nélkül. Ez a kicsiny kápolna ismereteink szerint Magyarország legkisebb kápolnája. Az 1441. évben a temetőben lévő kápolnát szentelték fel, a Szent Kozma és Damján, a jelenlegi plébániatemplom mellékkápolnájaként, a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása titulussal.

A török pusztítás során feltehetően az 1555. évben a Szent Kozma és Damján plébániatemplom egy időre használhatatlanná vált, ez a kápolna szolgálhatott az itt maradt néhány család (gyülekezet) számára vallási menedékül és községi templomul. Körülötte temető alakult ki. A XIX. század első felében a kápolnát átépítették, és Szent Vendelt tisztelték védőszentjének, aki a jószágtartó gazdák és pásztorok választott pártfogója. De vannak olyanok is, akik Szent Erzsébet kápolnaként ismerik. Az oltár fölötti Madonna képet 1830. év körül Kopácsy József az akkori veszprémi püspök ajándékozta Zalaszántónak.

A kápolna belső provinciális festése hasonlóságot mutat a vállusi római katolikus templom szentélyének falképeivel azonban alkotót egyik esetben sem ismertek.