Isteni Irgalmasság temploma

Balás Béla kaposvári megyéspüspök 2014. április 27-én Isteni Irgalmasság vasárnapján emelte plébánia rangra Zalakarost kiszakítva a Galamboki Plébánia területéből. Az alapítás egyik oka, hogy Zalakaros közigazgatásilag várossá, idegenforgalmi központtá vált. A plébánia működésének kezdete egybeesett II. János Pál (a Kaposvári Egyházmegye alapítója, az Isteni Irgalmasság vasárnapja elrendelője) és XXIII. János pápák szentté avatásának napjával. Az új plébánia plébániatemploma az Isteni Irgalmasság templom lett.

Hogy miért csak most emelkedett plébániai rangra, ennek oka a település múltjában lelhető fel, ugyanis egy kicsiny zalai falucska volt évszázadokon át Karos, majd később Zalakaros.

A Zalakarosi Egyházközség, 1802-től a Galamboki Plébánia filiális egyházközségeként működik (forrás: NOVÁK, F., Plébánosok Zalakaroson, kézirat, Zalakaros 2010) egyre inkább önállósulva a mátertől. Ennek oka a jelenleg már városi ranggal büszkélkedő település csodálatos természeti ajándékának köszönhető, hogy egyben fürdőváros is a település, amely sok idegen vendéget csábít ide. Karos első temploma a tizenharmadik században lehetett. Feltételezhetően ezen időkben plébániaként is működhetett Karos. 1430-ból írott adatunk van egy Szent László tiszteletére szentelt templomról, amely a török időkben pusztulhatott el. Ezek után egy Szent Lőrinc tiszteletére szentel fatemplomról is tudunk, amely 1715 vagy 1716-ban épülhetett. Ezt a templomot 1769-ben rombolták le. (forrás: NOVÁK, F., Egy kis helytörténet – Templomaink A Szent Anna templom, kézirat, Zalakaros). A település ezután kisebb térbeli eltolódással új templomot építtetett. A Névtár erről így ír: „Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben egyházas helyként szerepel. A hódoltság alatt temploma elpusztult. Mai barokk templomát az 1850-es években építették.” A templom titulusa Szent Anna lett, búcsúja pedig július 26-án van, amelyet ma már a következő vasárnapon tartunk meg.

Zalakaros huszadik százada a felemelkedés évtizedeit hozta magával. 1962-ben kőolaj kutatás során az olaj helyett 96 C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz tört fel a felszínre. Zalakaros a kicsiny falucska egyre inkább kedvelt gyógyfürdőhellyé nőtte ki magát, aminek eredménye lett, hogy 1997. július 1-jével városi rangra emelkedett a település. 1997. július 25-én Kara Pál a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adta át a város kulcsát Szirtes Lajos polgármesternek. (vö: LOVÁSZ, GY., GYULAI, F., ÖRDÖG, F., VÁNDOR, L., HALÁSZ, I., KERECSÉNYI, E., NOVÁK. F., Zalakaros, Zalakaros 2000, 199-208.)

A sok vendég számára azonban egyre inkább kicsinynek bizonyult a Szent Anna templom. A település is érzékelte ezen problémát és megoldásul várossá levése előtti évben létrehozta a „Zalakaros Új Templomáért Közalapítványt”. A közalapítvány és a helyi egyházközség vágya azonban források hiányában csak vágy maradt mindaddig, amíg nem egy Nagykanizsára építendő templom létesítése ellen a nagykanizsai lakosság nem lázadt fel. Így az ottani templom építése helyett, az akkori galamboki plébános kérésére, az adományozó és a Kaposvári Püspökség jóvoltából a templom építésének terve Zalakarosra tevődött át. Így született meg Gyimesi Vilmos atya kezdeti adománya mellett a Kaposvári Püspökség és a helyi összefogás ré-vén a zalakarosi Isteni Irgalmasság templom, amelyet 2006. április 23-án szenteltek fel. Jelenleg ezen templom Zalakaros és a plébánia leglátogatottabb temploma.