Zalaerdőd látnivalói
Római katolikus templom
- Cím
- Zalaerdőd
- Petőfi Sándor u.
- 47.055119 N, 17.138449 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A legjelentősebb, országosan védett műemlék a falu közepén, útelágazásban álló, északnak tájolt Szent Kereszt megtalálása templom, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, déli, bejárati főhomlokzata felett szoknyás gúlasisakkal fedett, óraíves toronnyal, a szentély nyugati oldalán sekrestyével. Homlokzatai tükrös tagolásúak, a nyílások zárkövesek. A téglány alakú bejárati ajtó feletti, egyenes szemöldökpárkányról induló karzatszinti ablak kosáríves, a zár- és vállköves harangszinti ablakok félkörívesek, a keleti homlokzat, és a karzat alatti terek ablakai szegmensíves záródásúak.
Bent a lekerekített sarkú hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat fedi. Az egyetlen csehsüveg-boltozatra épített karzat önálló, keskenyebb térként kapcsolódik a hajóhoz. A karzataljból balra kápolnatér, jobbra csigalépcső nyílik. A karzat kihasasodó mellvédje elé kétoszlopos fa bővítményt építettek. A templom berendezése látványos, barokk együttes.
A főoltár eredetileg biztosan nem ide készült, de az enyerei pálos kolostorból való származása, amely hagyományként él, nem valószínű. Felépítményét angyalszobrok díszítik, a barokk oltárkép a Szent Kereszt feltalálását ábrázolja. A keleti diadalívpillérnél a tüskevári pálos templomból származó Szent Kereszt-oltár áll, a tabernákulum két oldalán a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel. Az oromzat tábláján az "IHS" betűi a szenvedés eszközeiből vannak kirakva.
A nyugati hajófal északi szakasza előtt álló barokk oltárt oszlopok, szobrok, az oromzatot Szent Ilonát ábrázoló festmény díszíti. A körszelet alaprajzú, klasszicizáló későbarokk szószék feljárata a csehsüveg-boltozatos sekrestyéből nyílik. Padjai építés korabeli asztalosmunkák. Szent Sebestyén barokk faszobra valószínűleg a soproni ferences templomból egykor kapott berendezési tárgyak egyike. A templom neobarokk kifestése 1956-57-ben készült, a mezőkövesdi Takács István munkája.
A mai, későbarokk templom 1796-ban épült a Vallásalap kezdeményezésére, hogy felváltsa az addigra leromlott állagú kis centrális sövénytemplomot.
Bent a lekerekített sarkú hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat fedi. Az egyetlen csehsüveg-boltozatra épített karzat önálló, keskenyebb térként kapcsolódik a hajóhoz. A karzataljból balra kápolnatér, jobbra csigalépcső nyílik. A karzat kihasasodó mellvédje elé kétoszlopos fa bővítményt építettek. A templom berendezése látványos, barokk együttes.
A főoltár eredetileg biztosan nem ide készült, de az enyerei pálos kolostorból való származása, amely hagyományként él, nem valószínű. Felépítményét angyalszobrok díszítik, a barokk oltárkép a Szent Kereszt feltalálását ábrázolja. A keleti diadalívpillérnél a tüskevári pálos templomból származó Szent Kereszt-oltár áll, a tabernákulum két oldalán a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel. Az oromzat tábláján az "IHS" betűi a szenvedés eszközeiből vannak kirakva.
A nyugati hajófal északi szakasza előtt álló barokk oltárt oszlopok, szobrok, az oromzatot Szent Ilonát ábrázoló festmény díszíti. A körszelet alaprajzú, klasszicizáló későbarokk szószék feljárata a csehsüveg-boltozatos sekrestyéből nyílik. Padjai építés korabeli asztalosmunkák. Szent Sebestyén barokk faszobra valószínűleg a soproni ferences templomból egykor kapott berendezési tárgyak egyike. A templom neobarokk kifestése 1956-57-ben készült, a mezőkövesdi Takács István munkája.
A mai, későbarokk templom 1796-ban épült a Vallásalap kezdeményezésére, hogy felváltsa az addigra leromlott állagú kis centrális sövénytemplomot.
További keresési lehetőségek