Vizsolyi (Károli) Biblia

Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. júl.20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.
Elsődlegesen egyházi életünk és keresztény hitünk fontos vívmányairól van szó bibliás küldetésünk kapcsán, de nem elhanyagolható ezek évszázadokon át ható járulékos gyümölcsei sem: magyar népünk nyelvi, szellemi épülése, Szentírásos inspiráltsága, művészi alkotásainak hitbeli gyümölcsei. Magyar népünk szellemi, nyelvi, hazafias fejlődése sok történelmi korszakban (pl. a kuruc korban), nem választható el buzgó lelkészek áldozatos igehirdetési szolgálatától, vagy éppen üldöztetéseitől (pl. a negyven gályarab prédikátor). Gyülekezetünk küldetése, hogy nemzetünk felfedezze és hitelesen megismerje a 21. században is lelki erőforrásunkat, Isten szavát: a Bibliát.

Érdekességek a Vizsolyi Bibliáról
A Vizsolyi Biblia a 16 sz-i magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Rendkívüli értéket képvisel, évszázadokon át üldözték, és már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász Mantskovit Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni,akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után. Ráadásul egy korabeli vizsolyi tiszttartó Tippán János fel is jelentette a nyomda működését a királynál.
Rákóczi György fejedelem Vizsolyi Bibliáját hadjárataira is magával vitte, hogy erőt merítsen Isten igéjéből a halálos veszedelemben. Károlyi Gáspár hagyatéki anyagában örököseinek szánt legbecsesebb örökség, melyet pontosan számba vettek. Gyülekezetek, főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak féltve őrzött kincse, melyet azóta is reformációs kiállítások egyik reneszánsz ékköveként mutatnak be. Gyülekezetünk számára Isten kegyelmének egyik jele, mely Abaúji településünk számára egy csapásra elhozta az országos, sőt nemzetközi (!) hírnevet. Azóta kétszer is betörtek vizsolyi templomunkba (1991 és 2002-ben) hogy elrabolják a Szentírást, a szent helyről. Gyülekezetünk fontosnak tartja, hogy az Árpád- kori templomban ez az ősi bibliakiadás történelmi híradást adjon korunk gyermekének, arról az isten kegyelemről, mely érthető és megismerhető mindenki számára. Úgy hívják: Jézus Krisztus.

Hungarikum
A Vizsolyi Biblia 2015. január 29-e óta, a hungarikum törvény védelme alá helyezett minősített érték, a magyar kultúra csúcsteljesítménye, a fordítói, szöveg-gondozói és kiadói (nyomtatási) munkák egyedülálló hatástörténete okán. Kulturális örökség szakterületi kategóriában, a magyar protestantizmus egyetlen hungarikuma, mely a magyar nyelviség, nemzeti identitás és reformációs kegyesség hitéleti gyümölcse. Értékvilága, Károlyi Gáspár nyelvezete, Szenci-Molnár Albert nyelvi- szöveggondozása és nyelvművelő munkássága, a nyomtatott mű formai díszei magyarságunk közösségélményének egyik legszebb tárgyiasult forrásává teszik. Mindemellett attól olyan különleges ez az érték, hogy ez a keresztény hit Szentírása, Krisztus Urunkról szóló sok évezredes tanúvallomás, az élő Isten, a Szentháromság Úristen eleven igéje, tehát élő és egyetemes érték. Történelmi fellelhetősége, a vizsolyi református templom és a templomkertben létrehozott Vizsolyi Biblia Látogatóközpont kiállító terei. Örökséggondozó közössége, a vizsolyi református gyülekezet.