Visegrád látnivalói

Visegrádi Fellegvár

Cím Visegrád Várhegy 47.794094 N, 18.980088 E
Útvonaltervezés
térkép
Kapcsolat Telefon: 26/398-101 Web: www.parkerdo.hu Email küldése
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Érdekesség, hogy Fellegvárhoz is vezető, az ország legszebb panoráma autóútjának nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban
• Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató

Megközelítés:
A Fellegvárat autóval minden évszakban a 11-es Főútról, a Rév utcán keresztül haladva, majd elhagyva a Keresztelő Szent János templomot, a Mátyás Király úton át egy kanyargós szerpentinen, a Panoráma körúton lehet megközelíteni. A távolság kb. 7 km.

Gyalogosan a visegrádi révállomással szemközt, a 11-es útról balra nyíló Rév utcán sétálva kb. 500 méter után a Keresztelő Szent János templomnál forduljunk balra a Fő utcába. A Fő utcában kb. 200 méter után jobbra nyílik egy keskeny köz, amely a Kálvária lépcsőhöz vezet. A Fő utcából nyíló Kálvária-hegy felé vezető turistaútvonalat ajánljuk. A túraútvonal a Kálvária lépcsőtől indul, az 1853-ban épített kálváriakápolna érintésével, a Kálvária-hegy gerincén és a Vár-hegy délnyugati oldalán kapaszkodik fel a Fellegvárhoz. (Kb. 45 perc.)
VIsegrad_Fellegvar_1.webp VIsegrad_Fellegvar_2.webp VIsegrad_Fellegvar_3.webp VIsegrad_Fellegvar_4.webp