Salamon-torony

A Fellegvárhoz hasonlóan lélegzetelállító látványt nyújtó (melyhez a Duna nem kevésbé hatásos hátteret szolgáltat) Salamon-torony számos esküvői ceremónia színhelye napjainkban is, illetve a hozzá kapcsolódó tornapályán kerülnek rendszeres megrendezésre a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának középkori lovagi torna bemutatói.

A Salamon-torony tavasztól-őszig Visegrád egyik legaktívabb látványossága, ahol egy-egy lovagi tornát, egy-egy dobos díszmenetet a hét szinte bármely napján láthatsz.

A Salamon-toronynak, Visegrád egyik szimbólumának legnagyobb rejtélye éppen közszájon forgó, megtévesztő elnevezése. Salamon király ugyanis semmiképpen sem raboskodhatott a Fellegvár lakótornyában (amit ma, engedve a hagyománynak, mi is Salamon-toronynak hívunk), hiszen Salamon a XI. században volt foglya Visegrádon László királynak, a kettős várrendszer elkészültéről azonban csak 1256-ban ad hírt az első, hivatalos oklevél IV. Béla uralkodásának korából.

Akkor van „igazunk” tehát, ha a XIII. század közepén, a Fellegvárral egy időben, annak szerves elemeként épült várrészt visegrádi alsó várnak, vagy lakótoronynak nevezzük.

A visegrádi alsó vár, melyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi magyar uralkodó folyamatosan korszerűsített, alapvetően három feladatot látott el mindvégig: katonai célokat szolgáló erődítmény, ispáni lakóhely, valamint királyi szálláshely volt. Erődítésfalai mögött berendezkedve a Budát és Esztergomot, e két rendkívüli fontosságú várost összekötő országutat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is precízen ellenőrizhették innen.

A Salamon-torony állandó kiállításai:
A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
Visegrád története az őskortól a XX. századig